Shadow War: Armageddon

Gangs of Nu'Ark

Az első hullám -4.évad, nyitórendezvény

0

-Jelentést- utasította az irodába lépő egységet az Ügynökség aktuális titkára.

-A warp vihar-csendben érkezettek száma meglehetősen jelentékeny. Horkonian von Karlsburg báró és az armageddoni vadászok egy szakasza, közel kéttucat fővel már elszálássolta magát egy bázison. Megerősítést nyert, hogy egy invizítor kíséreteként érkeztek, bár utóbbi, még nem lépett nyíltan színre. Külön megemlíteném, hogy a kíséret tagjaként három ogryn is érkezett velük, egyikük egyeneset az adatbázisban Natan Deddogként ismert, sokszorosan kitüntetett ogryn klónja. Ezen kívül, legalább három space wolf felderítő osztag is landolt, melyből kettő meg is kezdte a város külső kerületeinek feltérképezését, a harmadik a szokásukhoz a Farkasverem védelmére rendezkedett be. Ismét leszállt egy TAU érzékelőkapszula, benne tucatnyi felderítővel. Aggasztó hírek szerint, három Grey Knight terminátor is leszállt, féltucatnyi kisegítővel akik közül többen lehetnek szintén GreyKnight marineok. Utóbbi terminátorokat folyamatosan szemmeltartjuk. Egyenlőre nem kezdtek komolyabb hadmozdulatokba, de a közelmúlt eményei fényében nyilvánvalóan ez csak idő kérdése. Az elector régi bázisa immáron teljes mértékben Necron fennhatóság alá esik. Bárkit megtámadnak aki a közelébe merészkedik, hozzávetőlegesen két tucatnyi necron immortal, és körülbelül 20 megszállott ex-skitarii patrolozik folyamatosan a térségben. A tegnapi nap során, egy necron csapat összetűzésbe került egy négyfős Tyranida harcos osztaggal. A necronokból mindössze egyetlen példány tudott elteleportálni. Utóbbi tyranidák ismételt felbukkanása egyenlőre egyéni eset, azonban az érzékelőrendszerek nagyszámú nagyméretű élőformát érzékeltek a bányarendszer egyik elhagyatott járata felől a város irányába mozogni. Pontos számról niyn információ, ugyanis pillanatok alatt deaktiváltak Minden érzékelőt, mintha tudnák, hogy hol keressék őket.  Az alsó városban  nagyjából -de csak nagyjából, kezd helyreállni a nyugalom. Az elmúlt hónap eseményei azonban jelentősen megváltoztatták az erőviszonyokat, és ennek még bizonyosan lesznek utórezgései az elkövetkező év során.  A földalatti járatokon, munkások és ház-tagok érkeztek a környező bolyvárosokból, de hogy hogyan arról nincsenek biztos adataink. Egyes informátorok szerint web-kapukon elda segítséggel jutottak be az alsóvárosba, de oylan nagy számban, amire eleddig nem volt precedens. Mindenesetre az biztos, hogy olyan házak bandái jelentek meg az alsóvárosban, amelyek eddig nem képviseltették magukat Nu'Arkban. Nem bocsátkoznánk találgatásokba, de ez többszáz fegyverest jelent, akik betüremkedtek az alsóvárosi tragédiák során üressé vált pozíciókba. Azonban azonnal munkához is láttak az érkező munkások, így sem a gépek, sem a város alapvető rendszereinek integritása nem sérült komolyabban. Napok óta ismét tombol a warp-vihar, és úgyfest másfél évnyi viharos időszak után, ez a pár hét volt mindössze nyugodt. A psykerjeink előrejelzései szeint hosszú ideig nem lesz viharcsend. - hadarta le a jelentését az ügynök, majd várta az elbocsájtó kézmozdulatot. Miután megkapta, elhagyta az irodát. Távozása után a titkár becsatlakozott az előtte lévő falat elfoglaló elektronikus rendszerbe, és megkezdte az utasítások kiküldését a terepen lévő ügynökök, a bányában elhelyezett felderítők és a titkos kiképzőbázis felé.

 

 

Rendezvény

 

A 3. évad 4. rendezvénye most kerül megrendezésre.

Időpont: 2018. Febr. 09. 17:00

Helyszín: Hammertime Cafe

 

Minden kampány-tag részt vehet, csapattól függetlenül.

 

Az évad során a rendezvényeken:

-a teljesített objektívák Prométheumot is érnek

-hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

-rendezvényenként 1 veterán markot ( mission completed mark) jelentenek -amiből ha összegyűlik 3 úgy az egység szintet lép.

-rendezvényenként 1 NPC pontot (amiből bérenceket lehet bérelni)

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben). Az érdeklődők számár a rendezvények ingyenesek.

 


A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

 

 

Csata a Titkos Bázisnál -3.évad Epilógus

0

 

Nu'Ark, Talajszint, Titkos bunker főbejárat:

Órák óta zajlott már az összecsapás. Az állandó segélyhívó tucatnyi bandát és csoportot vonzott a főbejárathoz, akik megpróbáltak behatolni a titokzatos létesítménybe. Persze ehhez egymáson kellett volna átvergődniük, ami a legtöbb osztag számára lehetetlen küldetésnek bizonyult. Akik mégis átjutottak, azok percekkel később ismét felbukkantak a bunker bejáratánál- immáron azt védelmezve, és furcsán precíz, gépies mozdulatokat produkálva- olyan összehangoltságot mutatva ami nem hagyott kétséget afelől: immáron nem uraik saját testüknek.  A tény, hogy egy teljes osztagnyi Necron immortal masírozozott elő a főbejáraton, csöppet sem volt bizalomgerjesztő. Mozdulataik higanyos precizitása, és a szemükben izzó fény mindenki számára egyértelművé tette: ez a bunker immáron a gépek felségterülete.

Az eseményeket figyelő Eversor bérgyilkos elemelte a látókészüléket a szemétől és megrázta a fejét. Nem számítottak ilyetén ellenállásra a bunker védőitől. Könnyű küldetésre készült. Behatolás-a célszemély likvidálása- kivonás. Azonban valami azt sugallta neki, hogy immáron nem a génorzó kultusz túlélőivel van dolguk. Ha a génorzók az orkokat és a birodalmi nemeseket még át is tudták volna állítani ilyen gyorsan, a Necron gépszörnyetegeket biztosan nem. A tény, hogy a bázisra először behatoló marsi osztag, teljesen átépítve, és immáron necron fegyvereket forgatva jött elő a bunkerból meglehetősen sötét jövőt festett föl. Az még sötétebb jövővel kecsegtetett, hogy mindössze perceket töltöttek bent.  Mivel az ő testében is többtucat beültetés volt, így teljesen egyértelmű lett számára: ha behatolna a létesítménybe ő maga is a gépszellem szolgájaként bukkanna fel. Nem akarta magát, erőforrásként az ismeretlen ellenség kezébe adni. És erről mielőbb jelentést kellett tegyen az Inkvizítornak. Hiába lett volna az ő feladata a behatolás. Ilyen feltételek mellett értelmetlen lett volna megpróbálkoznia a küldetés azonnali végrehajtásával. Az eversor elképzelni sem tudta, miféle hatalom vagy gép kell ahhoz, hogy valaki ennyire gyorsan megszálljon, átállítson és átépítsen szinte bárkit aki belép a domíniumába. Remélte, hogy az Inkvizítornak lesz terve a fordulatok után is.

A maroknyi Dark Angel felderítő ádáz küzdelmet folytatott, egy romos épület megvédéséért. Bár sikeresen bekapcsolták a jeladót, eleddig nem érkezett semmiféle olyan erősítés amivel meg tudták volna valósítani az evakuálást. Valójában egyáltalán nem érkezett erősítés. Semmilyen formában.  A lőszerük fogyott és nem láttak biztonságos útvonalat a visszavonulásra sem. Sőt.  A távolban hatalmas kéken derengő árnyékok mocorogtak, akikre a nehézfegyveres felderítő időnként lövést adott le. Először elboruló tekintettel démonhercegeket emlegetett majd gondolkodás nélkül megszórta a területet rakétákkal.  Hiába. Általában csak hagymázos káromkodást lehetett hallani felőle minden kioldás után. Néha a szemét, néha a fegyverét néha pedig holmi "sorskockákat" szidott. Az őrmester jól tudta: embere lassan kezd megháborodni, és mindannyiukra ez a sors vár ha a démonok, -hisz mi más ólálkodhatott a távolban- közelebb érnek. Már abban sem volt biztos, hogy kijutottak a warpból. Lehetségesnek látta, hogy ez a hely, csak egy újabb próba valamely démonherceg torz eszköztárából. Egy próba amelynek célja az ő hűségük próbára tétele... Nagyjából idáig jutott a gondolkozásban amikor az egyik ház felől necronok rontottak rájuk. Immár biztos volt. A warpban vannak még mindig, és a torz démon minden emlékképüket felhasználja a megőrjítésükre. Azonban emberei nem azért bolyongtak évszázadokat a warpban, hogy feladják. Utolsó emberig fognak küzdeni, és megtalálják a kiutat!- döntötte el magában az őrmester. Rámarkolt a mesterlövészpuskájára és precíz fejlövésekkel irtani kezdte a necronokat. Eltökélte: Ahány démont csak tud, annyit visz magával a túlvilágra. Új tárat helyezett a puskájában és felüvöltött, hogy lelket öntsön embereibe-és önmagába.  -A Császsár nevében! Irtsátok az Idegeneket! Mi vagyunk a Császár Dühe! A Tisztátlanok vére lészen az áldozatunk az Oroszlán árnyékának! TŰZ!


Nem egészen tucatnyi háztömmbel odébb, az orkok kegyetlen rituáléra készültek.  Pontosabban belecsöppentek egybe. Körbevettek egy magisztert, aki néhány akolitája segítségével épp feláldozni készült pár rabszolgát. Azonban az orkok ahelyett, hogy lemészárolták volna-, inkább ájtatosan elkerülték, és védelmükbe vették őket. Érezték, hogy új uruk Kh'ornK egyik híve készül átjárót szakítani amin majd valamilyen bajnok érkezhet, aki majd véres Waagh-ba vezeti őket. A boss előre mutatott kumbivetőjével,  és a gépagyú Waaghenegger  meg pár boy társaságában megindultak inkább újabb adag zsákmányt szerezni- jó messze a rituálé helyszínétől. Több eszük volt annál, hogy bámész módon a rituálé kibontakozását figyeljék ahogy a többiek a bandából. Percekkel később azonban meghallották az üvöltést ami felkavarta belsőszerveiket, és zubogó folyammá változtatta vérüket. Fejükben harcidobok ezreiként dübörgött saját haragjuk, és együtt üvöltöttek a rettenetes hangú Bajnokkal. A démon első üvöltésekor, Waaghenegger szemében vörös izzó gyulladt, és meglátta az alkalmat arra, hogy ismét a kezébe ragadja régi dicsőségét. Fegyverét a bossra irányítva, közvetlen közelről lőtte telibe annak prométheumos tartályát. A hörögve üvöltő boss, pillanatok alatt égett hamuvá, és Waaghenegger, kibernetikus karját az égre emelve tudta: Ismét őt fogja követni az a néhány nyomorult akikben van annyi lélekjelenlét, hogy ne egymást kezdje marcangolni a démon második üvöltésekor. Kitépte a saját fül-beültetését, és a hozzá legközelebbi orkoknak intett, hogy kövessék. Magára hagyta az átokverte bunkert, hogy rejtekből várja ki amíg a Démon megőrjíti az ellenséget. Nem azért élt eddig, hogy saját orkjai mészárolják le. Bőven volt még mit magába éppíttetnie.

 

A maroknyi Dark Elda kultista, ádáz módon védelmezte a zsilipkaput. Megrohamozták a semmiből előtűnő Démonherceget, és megtámadták a falakon posztoló nekron fegyverekkel lövöldöző gép-embereket is. A démon üvöltése rájuk nem hatott olyan vadítóan mint az orkokra, ők egyébként is harcidrogok hatása alatt saját adrenalinhullámaik biztos lovasaként precíz mozdulatokkal dolgoztak. Egyikük, még sebet is ejtett a khornita démonhercegen, ráadásul halálosnak tűnőt. A démonherceg azonban a sebtől nemhogy legyengült volna, de látszólag megtáltosodott. Egyesével vadászta le a Dark eldákat, és akire a vére ráfröccsent az ellenség híjján magát kezdte marcangolni. Az eldák jól harcoltak, és talán győzedelmeskedtek is volna, azonban nem voltak felkészülve a Vadállat felbukkanására. A démonherceget még legyőzték volna, de a Vadállat már túl soknak bizonyult.  Utóbbit az egyetlen elda túlélő írta le...a leírás egy hörögve röhögő alakról számolt be, aki fél kézzel egy hatalmas rohamágyút lengetett, fél kézzel pedig újabbnál-újabb hevedereket tárazott be a fegyverbe. Tetőtől-alpig vérben ázott, és mintegy magaelőtt terelte a démonherceget. Utóbba, talán cska azért jött, hogy előkészítse az áldozatokat a kegyetlen mészárosnak.

A valaha Space Wolf marine osztag, akik egy ideje már a káoszistenek útját járták, sikerrel támogattak egy magisztert, és segítettek neki átalakulnia démonherceg alakba. A Herceg meg is indult, hogy ellenlábasát, Khorne bajnokát megbűvölje, azonban a távolból állandó tűz alatt tartotta egy félőrült Dark Angel devastator. Kraak rakéták tucatját lődözte a démonba, így annak minden energiáját felemésztette a valóság manipulálása és a valószínűtlenség pajzsának fenntartása. Az osztag lassan haladt, azonban egy sikátorban szembetalálkoztak a végzetükkel. Három megvadult kultista rohant feléjük, akik szemmel láthatóan bőven kaptak a másik herceg véréből, ugyanis nem nagyon törődtek a körülöttük záporozó lövésekkel. Kettőt közülük leterítettek, azonban arra, amit a harmadik véghezvitt nem volt magyarázat. A vadállatias teremtmény, fél kézzel fogott egy rohamágyút, aminek izzó lövedékeivel beborította a gárdistákat, de még a nem messze harcoló eldákra is futotta neki munícióból. Először egy precíz sorozattal lefejezte a tzeench herceget, tudomást sem véve annak mágikus pajzsáról, aztán három káoszgárdistát terített le, majd végzett néhány eldával mire ismét visszafordult a gárdisták felé. Utóbbiak eközben próbálták agyonlőni, de a golyók valami csoda folytán elkerülték- vagy csak tudomást sem vett róluk. A két utolsó állva maradt gárdista nagy nehezen (és több tár felhasználásával) földre vitték az ámokfutót, de a testéhez már nem mertek közel menni. Miközben életben maradt társaikat húzták visszafelé a sikátorban, megesküdtek volna rá, hogy a távolban az ámokfutó hörögve-röhögve tápászkodott fel, és a rohamágyújára támaszkodva, sántikálva utánuk indult. Nem várták meg, hogy sántítva utolérje őket. A súlyosan sérült társaik hátrahagyásával, a lehető leggyorsabban hagyták el az őrült csatateret.

Az utolsó hátramaradt káoszgárdista, még látta ahogy Khorne Démonhercege felfeszíti a zsilipkaput és beugrik az alatta húzódó szervízalagútba, ami egyenesen az alsóvárosi víztározó rendszer egyik főtartályához vezető sín-alagutak kiindulópontja volt...

Véreső 4.évad prológus

0

 

Egy  műszakkal korábban. Alsóváros, Aréna negyed. Vörös Félhold Kápolna.

 

-Imhol megjelöljük számotokra az utolsó lehetőséget amivel bizonyíthattok. Ha ezzel is elbuktok, úgy garantáltan lezárva marad az Átjáró, és itt döglötök meg ebben az armageddoni porfészekben.- Közölte hűvös hangon a csukjás alak. A vele szemben álló Wychek, alig bírták türtőztetni magukat, hogy ne szaggassák darabokra az arcátlan küldöncöt. Azonban jól tudták, ha itt a kéjbárban tennék mindezt akkor talán a kijáratot sem érnék el, és ha ki is tudnák küzdeni magukat, úgy nem lenne több lehetőségük megszerezni egy Átlépést, amivel elhagyhatják a bolygót.- A feladat egyszerű. A c-13as zsilipkaput kell biztosítanotok. Senki nem juthat rajta keresztül le az alsóvárosba. És nem juthat közel a c-13-as víztározóhoz. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy milyen fontos a mai Arénap, a nagyobb rituálé érdekében. Ez lesz a ciklus legvéresebb összecsapása. Biztosítsátok a zsilipkaput, és cserébe elhagyhatjátok a bolygót. Ez az alku.- jelentette ki, majd választ sem várva otthagyta a kultusztagokat italaik és fecskendőik mellett.

A kultusz tagjai pontosan tudták miféle viadalról van szó. Már 16 műszak óta hirdették az Alsóvárosban és a Mélységben, hogy mekkora arénaviadal készül. Fogadások tízezrei köttettek, és csak a hírverésre többezer kreditet áldoztak az aréna fenntartói. Az eddig veretlen csapat, Khorne Farkasai utolsó harcát nézhették meg az érdeklődők. És mindenkit érdekelt az epikus összecsapás.  A csapatot, ahogy az alsóvárosban hívták őket: a "Kutyákat" már nagyon régen trenírozták az arénában. Tagjainak legtöbbször magányosan kellett küzdeniük, de több alkalommal csoportos viadalban mérhették össze erejüket a mindenfelől összefogdosott szörnyetegekkel és a vállalkozó kedvű bandákkal. Csak a legjobban informáltak tudták róluk, hogy nagyrészt valaha wulfenek voltak, akikért a pletykák szerint egy kész vagyont fizetett az egyik Arénamester. A laikusok csak azt látták: hatalmasra nőtt szőrös fejű ember-állatok. Mostanra azonban megváltoztak. Bár kezdetben sem voltak kistermetűek, mostanra gigászi izomkolosszusoknak tűntek, még a génkezelt Mélységi melósok és bányászok között is. Folyamatosan harci drogokkal etették őket, és a hírek szerint démonokat kötöttek hozzájuk. Többezren látták a csatát, amikor fegyverek nélkül, pusza kézzel kellett megküzdeniük egy Birodalmi Ököl osztaggal. A 12 wulfenből, mindössze nyolcan maradtak életben, ők azonban végeztek a tíz fős, teljes páncélba öltözött, bolterekkel és lánckardokkal harcoló gárdistákkal. Ekkor kezdett híre menni, hogy a 8-akat maga Khorne áldása kíséri. És ekkor kezdték őket erre a szerepre idomítani gazdáik. A csapatuk tematikája innentől Khorne, volt, így a démonistenség szimbólumaival díszítették fel őket. Egy idő után a megtébolyodott vadállatok, már maguk is Khorne nevét üvöltve vetették magukat a küzdelembe. A híresztelések szerint, bármikor szabadon távozhattak volna, azonban annyira függőjévé váltak a vérontásnak amit az aréna biztosított, hogy maradtak. Más híresztelések szeirnt a gerincüket kibernetikus implantokkal helyettesítették, így amikor elhagyták az aréna területét, egyből lebénultak és könnyen kezelhetővé váltak, bénultan őrjöngve a következő alkalomig amikoris az aréna porondjára lépve ismét aktiválták a gerincüket. Bárhogy legyen is, ismét ők harcoltak, és minden eddiginél hatalmasabb csatát készítettek nekik elő.

A forgatókönyv, és programfüzet szerint, A Háború 8 bajnoka mérkőzött volna meg az aréna közepén felállított oltár körül, hogy az egyetlen túlélő társai koponyáját fölajánlva elérhesse a Démonhercegek adományát és fölemelkedhessen istene mellé az örök csatamezőre. Az Ármány istene és a Birodalom azonban ezt nem nézi jószemmel, így a gárda és a rivális démonisten kultistái megpróbálják megakadályozni a véres rituális viadalt, többszáz fős bandériumot küldve az arénába. A rendezvény érdekében átalakították az arénát, még nagyobb részt nyitva meg a csatához és a nézőteret is kibővítették még párezer férőhellyel. Gigászi összecsapás készült számos látványelemmel, és az Aréna sosem látott rekordbevétellel kalkulált.

A nap eljövetelekor, a nézőtér már az első műszak kezdetétől kezdve zsibongó embertömeggel volt telve. Aki csak tehette, jegyet váltott és eljött a legendásnak ígérkező szezonzáró mészárszékre. A bandák és házak, a céhek és a melósok, mind mind lelátóhelyeket és páholyok ezreit bérelték ki, hogy tanúi lehessenek az összecsapásnak.

Amikor egy műszakkal később megkezdődött a játék, annak kezdetét  jelző gigászi kürtszóval, a többezer fős felhergelt tömeg robaja megremegtette az alsóváros környező negyedeit. Kezdetét vette a mészárszék. Először csak néhány bemelegítő összecsapást nézhettek végig a nézők, de már azok során is egekbe szökött a feszültség. A lelátóhelyeken több helyen alakultak ki csatározások, ám ezeket hamar lerendezték a bandák, és a testőrségek. Mindenki várta a Főattrakciót, és nem kellett sokáig várniuk.

Az aréna nyolc kapuja egyszerre emelkedett fel, és egymás után belépett rajta a nyolc bajnok. Az aréna közepén egy hatalmas fekete oltár volt felállítva, és a nyolc kapun át, egy-egy átlátszó  szuperplasztik folyósón a bajnokok elérhették az aréna talajára felfestett nyolcágú szimbólum csúcsait. Amikor kiléptek, mindegyiküket rövid narráció mutatta be, de a többség ismerte már  Khorne Farkasait. Az olcsóbb helyeket fizetők nem is hallották fülükben a narrátort, így ők csak a szemükre és a kijelzőkre hagyatkozhattak.

Először Tibak a Zöldfülű bukkant fel. Ő volt a legújabb tagja a bandának, akkor emelték be a nyolcak közé amikor elhalálozott egy tag, hogy a nyolcas létszám meglegyen. Tibak egyébként elképesztő erejű bandatag volt, mégis a nyolcak között őt tartották a leg tapasztalatlanabbnak, még saját harci nevet sem szerezhetett. Mondják, hogy a kasztjának fontos chem-koktél nélkül is képes volt életben maradni, ami már önmagában is kisebb csodaszámba ment. Méretre nem volt akkora mint a testvérei, de még így is termetesebb volt mint egy space marine felderítő, teljes páncélban. Egy alkalommal meg is kellett küzdenie egyel az arénában, mindkettejüknél egy-egy harci kés volt. Tibak sértetlenül aratott győzelmet, ráadásul úgy, hogy ellenfelét több mint tíz alkalommal szúrta meg, egyre súlyosabb sebeket okozva neki.

Zadrax a Szaggató lépett ki másodjára a fénybe. Fekete sörényét megrázta és felüvöltött. Üvöltését többezer torok visszhagozta az arénában.  Kezében tartott háromkarmú ökölpengéjét az égnek lökte és mintegy megfenyegette vele a felsővárost. Félmeztelen testén csak úgy dagadtak a vontatókábel méretű izmai, és futva indult meg a folyósón át, hogy mielőbb elérje az aréna közepét. Combját verdeste az oldalára erősített rövid penge tokja, és a pillanatokra beállt csenben szinte hallani lehetett a zihálását. A folyósó végét elérve azonban nem tudott még belépni a szimbólumba. Kénytelen volt megvárni testvéreit, és efelett érzett dühében elkezdte hasogatni a szuperplasztik védőlemezeket.

Korvak a Gerinctépő bukkant fel harmadjára. Hátán látható kibergeric volt végigvezetve, ami tarkójából kiindulva egy gerinc formályú csápban végződött. A kibergerincen kívül, mindkét ökle beépített erőkesztyű volt, így a nyolcak egyik leghalálosabban felfegyverzett tagját éljenezte meg a nézőtér amikor előjött. Körül sem nézve megindult a folyósón át az aréna közepe felé.

Thurdhagh a Trancsírozó bukkant fel negyedjére. Testvéreivel ellentétben az ő testét majdnem teljes  egészében díszes páncél védte, ezzel imitálva a káoszgárdisták szembántó powerarmorjait. A története szerint ő nem félfarkas szörnyeteg volt, hanem egy óriási termetű káoszmarine aki beharcolta magát a többiek testvériségébe. Arcát sisak fedte, amire kegyetlen fogazott taréjt erősítettek, ezen kívül egy brutális harci pöröj, és egy több méter hosszú díszes harci lánc alkotta fegyverzetét.

Dharbaal a Daráló volt a másik ex-marine. A Története szerint ő egy Space Wolf egység tagja volt mielőtt fogságba esett, és csak később kezdte Khrone-t imádni. Ő is imitált powerarmort kapott, bár kevésbé robosztust mint a Trancsírozó. Dharbaal fegyverzete egy kétkezesnek is beillő harcipöröly volt, amit egy arra erősített lánccal akár eldobás után is vissza tudott rántani, illetve egy kegyetlen csatabárd, aminek tetejére egy tiranida kaszapengét erősítettek- megemlékezendő az összecsapásról amikor a Sikoltóval összefogva végzett két kifejlett génorzóval és féltucat gaunttal. Ő is megintult az aréna belseje felé.

Birak a Sikoltó  tűnt fel a színen következőnek. Ő is fekete sörényű óriás volt, és miután kilépet egyből hallatta harci sikolyát. Az arénába épített hangerősítőkön keresztül szinte már-már süketítő volt a frekvencia amin sivított. Erre biztosíték volt a torkába épített beültetés is amivel közvetlen közelről akár meg is tudta bénítani ellenfelét. Ezen kívül az egyik keze helyén kibernetikus kar volt látható amit a nevezetes harcuk emlékére, amikor elvesztette,  tiranida génorzó kar formájúra terveztek számára. Amikor meglátta, hogy Dharbaal már előrébb jár mint ő, sietve megindult a szimbólum felé.

Bludbax a Mészáros lépett elő hetedikként. Szintén alulpáncélozott óriás volt, kezében pedig egy négyágú csatabárdot forgatott. A pengék mérete egyesével is akkora volt mint egy megtermett férfi háta, a hatalmas négytollú fej pedig többet nyomhatott mint két páncélozott gárdista. Bludbax azonban látszólag könynedén, fél kézzel forgatta a fegyvert. Testvérei után indult az aréna közepe felé.

Khaak a Halhatatlan lépett ki utoljára a nézők elé. Egy fogakkal kivert, hatalmas fémkoponyával súlyozott bárdot adtak a kezébe, hátán ott lengett az egyik korábbi csatájában, puszta kézzel széttépett koszbestia bundája. Bal szeme helyén kibervisorral pásztázta a nézősereget, és vicsorogva szimatolt a levegőbe. Vörös hajkoronája égnek meredt a várakozástól, és amikor meglátta néhai testvéreit, még ádázabbul kezdett acsarogni. Egyből tudta mire megy majd ki a játék. A tömeg éljenzett, és megremegett a stadion. Amikor Khaak is beért a nyolcágú rajzolat neki kijelölt részére elkezdett cseperegni a Véreső vérben áztatva az aréna porondját.

Amikor felemelkedtek az alagutakat lezáró plombák Khorne Farkasai megérezték a véreső cseppjeit és megkezdődött a viadal. A Bajnokok elértvén a helyzetet elkezdtek körözni az oltár körül. Nem tudták még, hogy mi a feladatuk, de valamit sejthettek, ugyanis csak acsarogtak és üvöltöztek, de nem támadtak egymásra.

 

Amikor az arénamesterek látták, hogy ebből nem lesz viadal, elkezdték beengedni a Tzeench kultistáknak beöltöztetett gladiátorokat és a birodalmi gárdistákat. A kultisták változatos közelharci fegyverekkel, a gárdisták csökkentett erejű lézerfegyverekkel, és automata pisztolyokkal voltak felszerelve. Egyből tűz alá vették Khorne Farkasait, akik pillanatok alatt beérték mindkét rájuk eresztett sereg-imitációt, és véres aratásba kezdtek. A nézőtér őrjöngött, és minél többet öltek a bajnokok annál sűrűbben esett a véreső. Egy idő után már véres nyálkával borítva be az egész arénaporondot és a küzdőket. Egyre több gárdista és akolita lett beküldve az arénába, de Khorne Farkasai egy idő után már közvetlenül a bejáratként szolgáló ajtóknál mészárolták őket. Nem csata volt ez hanem mészárlás. Kisvártatva az eső a nézőtérre is elkezdett hullani. Kezdetben még tetszett a nézőknek de ahogy egyre sűrűbben záporozott rájuk a vér valami megváltozott.

-Uram, valami probléma van a c-13as tartállyal. - Fordult oda a technikusok vezetőjéhez a mestersegédje. -Úgy fest, hogy valami belekerült a tárolóba. Valami méretes. Nem ember, annál nagyobb, de a darálók már dolgoznak a feldolgozásán. Pár perc és feloldódik.  És több helyen szivárog az esőztető rendszer. Az újonnan épített lelátóhelyek teljes hosszában megolvadtak az illesztések, és a nézőtérre csorog a vér. leállítsuk a véresőt?- Kérdezte aggodalmasan s segéd.- Ne. -felelelte kis gondolkozás után a fő-tech. -Amíg a céhmester nem szól, addig a terv szerint haladunk tovább. - Jelentette ki határozottan, és kinyitott még két kaput ahonnét Tzeench démonoknak maszkírozott mutánsok tucatja özönlött be az arénába.

Khaak kidugta a nyelvét. Másfajta vér kezdet hullani az égből. Sokkal sűrűbb, és sokkal áporodottabb. Furcsa módon ez nem felbőszítette, nem a tüzet gerjesztette a belsőjében, hanem néhány perc eszelős őrjöngés után megnyugtatta. Mintha kimosott volna a szervezetéből minden bódítószert. Ismét tiszta fejjel tudott gondolkozni, hosszú idő óta először. Körbenézett. Mindent vér és holttestek borítottak. A nézőtéren pedig egymást mészárolták az emberek. Vadul tépték szaggatták egymást, és több helyen fegyverek villogtak és dörögtek. Khaak magához intette a testvéreit. Látta rajtuk, hogy mind ugyanazt érezték. Mind rájöttek: eljött az idő. Gyakorlott mozdulatokkal álltak kötelékbe és levagdosták a maradék néhány mutánst akik előjöttek. A zöldfülű valahol a csata közben odaveszett, így már csak heten voltak életben. Szerencsés számnak gondolta Khaak.  Egy ujabb hullám óriásira nőtt szörnyeteget engedtek rájuk. Nagyjából farkasoknak tűntek, de méretre inkább borjakra emlékeztettek. nyakukon hártya feszül, és szemük vörösen izzott. Őket is lemészárolták, bár az eddigi legádázabb közelharc árán, uyganis a kutyáknak savas vérük volt, és eltartott egy ideg amíg a lehető legnagyobb távot tartva sikerült őket megölni. Az utolsó- és egyben legtermetesebb kutya azonban olyat tett amire nem számítottak. Megállt Khaak-al szemben és lesunyta a fejét. Eztán a társai döglődő hulláira biccentett, majd a legközelebbi arénafalra. Kezdetben Khaak nemértette mit akar tőle a dög, és kicsin múlott, hogy le nem sújtott, de aztán rájött.

-fogjátok a dögök testét, és préseljetek minél több vért a szupraplasztik pajzsokra. Talán elég erős, hogy kimarja- vakkantotta oda a társainak. Azok szó nélkül engedelmeskedtek.

-Mindenhol ölik egymást a nézők. Ez kész katasztrófa.- sápítozott A versenybírák céhének vezetője az Arénamesternek.- Ez kész katasztrófa. A becslések szerint legalább négyezer halottal és súlyos sérülttel lehet számolni...- hüledezett. Előttük egy hatalmas kivetítőrendszeren tridfelvételek százai váltakoztak. A nézők egymást ölték,  Khorne Farkasai pedig átolvasztották a nézőtértől elválasztó paneleket, és most a bandavezérek páholyai között gyilkoltak. Az arénamester elmosolyodott a maszkja mögött. kevesen tudták, de minden a tervei szerint alakult.- nyugodjon meg Feebau. Nyissák meg a vészkijáratokat, és zárják el az esőztetőrendszert.- Jelentette ki nyugodt hangon- de...de uram.... akkor megszöknek a  Kutyák is....rengeteg pénz...- Itt az Arénamester felemelt keze belefojtotta a szót- A Pénz, legyen az én dolgom. A kkörülményekre való tekintettel csak a " Véreső hatására, a kialakuló gyilkolási hullámban észrevétlenül meglépnek Khorne Farkasai"- eredményre fogadóknak fizetünk. Mindenki más tétje a házé. Különben is..-nagyította ki a főképernyőre az egymást gyilkoló nézősereg képeit- Nem vagyok róla meggyőződve, hogy túl sokan fognak ezek után követelésekkel előállni. Hívd össze a Céhek, és nagy családok fejeit. Új törvénykönyvet iktatunk be az Alsóváros és Mélység lakói számára. És most lódulj. Nincs sok időnk. -intett elbocsájtólag.

Amint a versenybírák céhének vezetője elhagyta az irányítófülkének nevezett speciális szobát az egyik sötét fal mellől előlépett egy alak. Mélylila köpenyt és fehér madárfejes maszkot viselt. -Kezdődjön a következő előadás?- kérdezte az Arénamesteri maszkban ücsörgő társát- Igen. Nyissátok meg a Warp kapukat Acheronra, Hermeticára a Hive Grassack-ra, Necromundára a Hive Primus-ra és Commorragh-ra. Mindegyik területről egyenként kétezer telepest és dolgozót hozhatnak át, és helyezhetnek el a Méység negyedeiben. Amint megtörtént az átszállás, a kapukat zárjátok vissza. Az érkezőket a szokásos procedúrának vessétek alá. Commorraghból mindössze százan érkezhetnek, de háromezer rabszolgával. Megjegyzésként jelöld, hogy bányamunka, és nehézipar.  Utána kapcsoljátok vissza a vihargenerátorokat. És jelentést akarok minden érkező karavánról és siklóról ami a Viharcsend során belép a Nu'Arki légtérbe. Itt az ideje megkezdeni a kitermelést. Kezdődhet a negyedik felvonás.

A titkos bázis

0

A Dark Angel osztag egy romos pincében állomásozott. A tech már napok óta a rádiófrekvenciákat pásztázta, ugyanis hallgatag vezérük ezt adta utasításban, és az osztag megszokta már, hogy még ha nem is értik a titokzatos csuklyás alak terveit és szándékait: az idő mindig őt igazolja. Nem egy alkalommal kellett tüzetnyitniuk látszólag Császár-hű erőkre, akikről csak sokkal később derült ki, hogy a káosszal konspiráltak. Szabotálniuk olyan létesítményeket amikhez emberek százainak élete volt kötve- csak hogy később kiderüljön utóbbiak génorzó kultisták. Egy káosz varázslót kísérgetniük, akiről kiderült, hogy egy inkvizítor. Úgyhogy az osztag már nehezen lepődött meg.

-Megvan a jel. -emelte fel hangját a tech- Koordináták, a szabvány Dark Angel csatornán és két másikon is sugározva. Nincs hozzáfúzve semmi, mintha teljes kapacitással csak a koordináták kiküldésére fókuszált volna a felderítő osztag akinek a hívókódja garantálja a jel hitelességét. Az érdekesség, hogy mintegy 10ezer évvel ezelőtti hívókódot használnak. Ha nem modntad volna, hogy így lesz most meglepődnék uram. Így mindössze csak azt kérdezem: indítsam-e el a sugárzást ahogy előre megadtad utasításba?

-Tedd. Ne kérdezz. A döntések már meghozattak. Immáron csak a kivitelezés maradt feladat. -mondta alig hallhatóan a csuklyás alak.

-Értettem. Jel továbbítva minden csatornán. Változatos objektívák meghatározva. Információ betáplálva a szatellit állomásba. -mondta hangosan a tech marine.- A császár irgalmazzon a bolygónak. -tette hozzá suttogva.

 

 

Rendezvény

 

A 3. évad 5. rendezvénye most kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. December 07. 17:00

Helyszín: Hammertime Cafe

 

Minden kampány-tag részt vehet, csapattól függetlenül.

 

Az évad során a rendezvényeken a teljesített objektívák Prométheumot is érnek, valamint hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak -próbajáték címen- (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben). A próbajátékra érkezőknek mindössze a szokásos klub-fogyasztás megtörténtére kell figyelniük.

Hint: Midnen eddiginél brutálisabb rendezvényre és újra -konstruált rendezvény menetre számíthattok, így reményeink szerint egy akciódúsabb csata vár most rátok.

A rendezvény a kampány fináléjába vezeti a csapatokat, de lesz még ezen kívül egy zárórendezvény az utolsó fordulóban.

Aki teheti jöjjön, mert nincs jobb módja az igazi Armageddon életérzés megtapasztalásának mint egy ilyen nagyszabűsú rendezvényen.


A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

Hajnalhasadás

0

 

A titkos bázison:

A Lord-elector a székében ült, és körülötte sivalkodó nemességet nézte. Mivel bekapcsolta beépített hallókészülékében a zajszűrést, így nem hallott semmit az aggodalmaskodókból, bár elméjében érezte a félelmüket és aggodalmukat. Mint megannyi elveszett gyerek. Tucatnyi nemesi család képviselője gyűlt össze a tanácsteremben, és mind rettegő arckifejezéssel követelt megoldást a kialakult helyzetre. Nem volt megoldás. Valahogy kiszivárgott, hogy a kiküldött konvojok feketedobozai közül az egyiket megszerezték a menedéken kívüliek, így kompromittálódott a bunker helyzete. Nem volt többé titkos- a titkos bunker lelőhelye. A nemesek, pedig okkal feltételezték: eljött számukra a vég. A Lord-elector azonban fel volt erre készülve. Megoldása ugyan nem volt, de lélekben már réges-régen felkészült. A kultusz napjai megszámláltattak, és immáron maximum a túlélés lehetett cél. Azt, pedig már régen biztosította. Idővel ők fognak győzni. De időből most egyre kevesebb állt rendelkezésére. Mélyet sóhajtott, és betáplálta a székének karfáján helyet foglaló panelbe az utolsó parancsokat a bázis számára, majd mit sem törődve a némán méltatlankodó nemesekkel, kisétált a tanácsteremből. Áldozatokat kellett hozni a kultusz fennmaradása érdekében. És a matuzsálem kész volt meghozni ezeket. Tulajdonképpen már rég meghozta. Már akkor amikor megalakította a kultuszt Nu'Arkban az Acheronból áthozott tartályokkal és génmintákkal. Ahogy beszállt a szuperpáncélosba, leghűbb testőrei kíséretében, lezárta elméjét rokonai sivalkodásától. Immáron nem számítottak. Új fészket kell alakítania. Egy még jobban védett helyen. És azt is tudta, hol van ilyen hely. A kultusz persze tovább fog küzdeni a városban, mindössze immáron központi irányítás nélkül. De ez csak egy elvesztett csata volt. A háborúkat évszázadokban mérték a hozzá hasonlóak között. És most először az elmúlt évszázadok során, új fegyverténnyel gazdagodott a kultusz. Tulajdonképpen már győztek. Csak a dicsó záróakkordok hetelődtek el. Amikor a szállítójármű kigördült a bázisról, a kapu nyitva maradt mögötte. És ezzel megpecsételte a bentmaradottak sorsát.

 

 

A 21-es felderítő osztag érzékelői anomáliát jeleztek. Nem messze tőlük megnyílt, egy addig tömörnek gondolt fal-szakasz. A mintavétel során azonnal kiderült: feltételezhetően ősi arcehotech építményről van szó.  Természetesen azonnal egy tech-papért sürgönyöztek, hisz csak az ő vezetésükkel lehetett feltárni az ismeretlen, feltételezhetően archeo-technológiából álló romokat. A protokoll értelmében biztosították a bejáratot két mesterlövésszel, de az osztag megindult felderíteni az épület belsejét. A technológiai hieroglifákkal borított bejárat elnyelte a tíz fős Ranger osztagot. Az utánuk érkező tech-pap és szervitorjai, nagy sebességgel követték a felderítőket, de a pap számára azonnal nyilvánvaló volt: egy nemrégiben aktivált vélhetően Necron építtetésű romot találtak. Csak a kapu nyitása miétt érzékelhették egyáltalán jelenlétét, pedig kitudja mi óta itt lehetett. Most azonban aktivizálva volt, és ki tudja miféle ősi titkokat és veszélyeket rejtett.

 

 

Valahol a város alatt:

Az Örökítő tudata elhagyta a sem-nem létezés, sem-nem-nemlétezés mezsgyéit, és elkezdte a beérkező jelek rendszerezését. Nemrég ébredt eonok óta tartó álmából, és máris megkezdte az adatok elemzését. Tudata valamiféle csapdában volt mostanáig, amiben majdnem megsemmisült. Nem tudta hogyan ejtették csapdába. Nem emlékezett saját bukásának körülményeire sem. Szilánkja volt csupán a néhai önmagának. Emlékmorzsákból kellett újraalkotnia tudatát, ami korábban csillagok pusztulását és dinasztiák letűnését kísérte végig. Valaha, a Tér- Idő, és Anyag ura volt, már-már C'thanokkal vetekedő hatalom birtokosa, most azonban csak egy apró szilánk. Egy tudatszilánk, élő matéria és energia nélkül. Az érző lények haragnak, és derűnek hívott érzelmei kavarogtak benne. Másoknál talán ez ellentétes lett volna, Ő azonban másképp működött. Tudása morzsányi volt csupán néhai önmagához képest, azonban emlékei eonokkal korábbról visszhangoztak. Látta a dinasztiák felemelkedését és bukását. Részese volt olyan háborúknak amikről azóta már a letűnt nemzetségek leszármazottai sem emlékeznek meg. Ura volt a Számolatlan Tömegű Matériumnak, és bolygók pusztultak el akaratából. Egykoron. A pillanatba sűrűsödött számára minden idősík. Látta a kezdetet, és az utolsó pontot amit megtapasztalt. Látta a hibákat, és tudta: fajának leáldozott. Bármit is gondoljanak a túlélők-, bárhogy is próbálkozzanak, a perc-lények győzedelmeskedtek, és a szén alapú létformák kora eljött. De látta ahogy az immatériumból erők bontakoznak ki, és elnyelik- vagy legalábbis elnyelni készülnek a perc-lények lélek-programjait. Látta ahogy rovarokként rajzanak az elsődleges síkon a világ méretű flottákat alkotó szerves veszedelmek is, és újraértelmezte a veszély fogalmát saját definíciótartománya számára. A miliszekundum töredéke alatt elvégezte a számításokat, és az elemzéseit. Tudta mit kell tennie, de azt, is, hogy bármit tesz az haszontalan és értelmetlen immár. A dinasztiák elbuktak. Csak ő maradt. Csak az Ő öröksége fog fennmaradni. És ehhez fel fog használni mindent ami rendelkezésére áll. Felismerte azonban azt is, hogy titokban kell tartania céljait, ugyanis amíg gyenge és alacsony energiaszinten funkcionál, addig nincs esélye. A monolit, amiben pihent inaktív volt. Energiamátrixa még használható volt, azonban deaktiválták. Ez kapóra jött neki, ugyanis így anélkül tudta elnyelni annak energiáját, hogy az megsérült volna a metódus során. Elégedettséget érzett. Feltötlődött, és immáron stabilizált Tér és Idő szerkezettel rendelkezett. Kiterjesztette tudatát, és a közelében lévő legerősebb kreatúra tudatát felülírva fizikai kiterjedést öltött. Kinyúlt, és felsőbb kódjaival, újraformálta a környező lényeg anyagszerkezetét, hogy kapcsolódhasson és kompatibilis legyen a felsőbbrendű anyaggal. Megtehette volna, hogy visszatér a korábbi fix Idő-lokációba, azonban azzal felfedné magát. Mivel most kihúnytnak tekintik, így előnyben van. Itt nem fogják keresni. A perc-lények fogalmai szerint: túlélhet. Korlátozott nekrodermisz állt rendelkezésére, de terveihez nem is volt sokra szüksége. A körülötte nyüzsgő lények közül nem egy, olyan maszkokat viselt amit néhei harcosok fémvázának fejrészéből alakítottak ki. Rovar génekkel fertőzött perc-lények viselték  hát a harcosok arcát. Ez kapóra jött neki. Így könnyedén felülírhatta a központi idegrendszerük kódolását. Azoknak fel sem tűnt, hogyi mmáron más célokért tevékenykednek, amikor tözetnyitottak maszkokat nem viselő néhai tárrsaikra. Az Örökítő elméje körüljárta a régi templomot., és közben új terveket konstruált. Tudta, hogy olyan területeken kell majd haladnia, ahol rajta kívül csak kevesen jártak. Csak a kitaszítottak. A megvetettek. De azt is tudta, hogy többé nem fog elbukni. Most már fel lesz készülve a perc-lények csapdáira. Többé nem lepik meg. Többé nem számít mit akarnak a dinasztiák. Immáron egyedül volt. És örökségét fenn fogja tartani. Hisz Ő a Csaló főfapja, Ő a TérIdő és az Anyag mestere, Ő a Fény Nélkül Sugárzó, A Megtévesztő, a Letaszíthatatlan. Ő Ramal'Sah. Az Örökítő.  Kiküldte a hívó protokollt, és magához szólított egy apró osztagot, A Köztes Térből. Nem akart nagy figyelmet irányítani magára még a megmaradt fajtársaitól sem, így jelét és kódját kondosan elrejtette. Az osztag pedig engedelmesen válaszolt. A Környezetében fellelt nekrodermisszel pedig felfegyerezte a legközelebbi alkalmas egyedeket. Szerencsésnek mondhatták volna, hogy átalakított embereket talált nem messze, akiket minimális befolyásolással alkalmassá tett az ősi fegyverek viselésére. Tudta: a szerencse immár másodlagos. Mindent kiszámított és a predesztinációs protokoll immáron az elméje fogságában vonaglott.  A főoltár melletti titkos rekeszből előlépett két régi bajnoka. Engedte hát, hoyg személyiség programjuk ismét felülemelkedjen, uyganis a feladathoz amit nekik szánt kreativitási szubrutinra is szüksége volt. Magutar-kath a Pusztító, és Ketar-al-amim a Védelmező hangtalan sikollyal ébredt ősi álmából. Felzárkóztak az Örökítő új teste mellé, amit mostanra harci alakzatba csavart akaratával. Erősebb volt mint a saját idejében, legalábbis ami az elsődleges harci direktívák szerint a perclények fogalmai szerint. A saját fogalmai szerint azonban töredéke volt néhai önmagának. Azonban aggodalom nem juthatott át tudatának bástyái mögé. Az Örökítő elégedett volt. Ismét felkelt benne a Csillag-tűz.

 

Rugla és Murgaz észrevétlenül közelítette meg a mesterlövészeket. Pontosan tudták, hogy a puhabőrű embereknek nincs esélyük. Nemcsak, hogy lila láthatatlanná-tévő bőrbe voltak öltözve, de egyikőjük prométheumos hordónak, másikójuk pedig bokornak álcázta magát. Utóbbit az sem zavarta, hogy a növény amit választott mindössze az arcát takarta el. Láthatatlanságuk teljes tudatában kúsztak egyre közelebb az őrszemekhez. Amikor már elég közel voltak  ahhoz, hogy csalafinta módon titokban elintézhessék az őrszemeket Rugla egy gránátfüzért, Murgaz pedig szeretett rokkitvetőjét vette elő. Összebiccentettek, és egyszerre lendültek támadásba.  Rugla aktiválta a füzért és visszafogottan üvöltötte teli torokból kedvenc harci indulóját, miközben párszor meglengette feje fölött a füzért mielőtt elhajintotta a meglepett felderítőre. Murgaz nemes egyszerűséggel telibe rakétázta a célpontját. Mesterlövésznek tartották mindig is -nem véletlen, hogy egyszer álmában agyonverte a kedvenc rokkitvetőjének előző tulajdonosát- így ez alkalommal sem hibázott. Megcélozta nemezise arcát, így két lépés távolságról telibe lőtte a felderítő fölötti faldarabot. Az onnan lezúduló kőomlatag maga alá temette a vizorok és optikák tucatjaival felszerelt Skitarii-t. A meglepett ork, összeszedte magát és bólintott. Végülis pont így akarta. Miután leszedték a célpontokat, titkos jelt adtak a védett csatornákon: Murgaz betöltött egy méretes rakétát és fellőtte maga fölé: ezzel álcázva magukat. Jól tudták: Így mindenki aki nincs beavatva azt hiszi, hogy a levegőben van a harc, és nem pedig ők jártak sikerrel.  Azonban nem állt szándékukban megvárni amíg a többiek is odaértek. Hogyisne. Akkor biztos valaki elkasmarná a jól kiérdemelt lootot. Nah azt már nem- egyeztek meg pillanatok alatt némi ökölváltás árán. Inkább megindultak a méretes bejárat felé. Félni nem féltek semmitől, de azért belőttek pár rakétát a sötét üregbe. Biztos-ami-megdöglött alapon. Percekkel később kommandós társaik lábujjhegyen futva érkeztek és üvöltöztek utánuk, a két szerencsés ork nevét szólongatva. Nem akarták, hogy a két felderítő mindent kilootoljon előlük. Amikor azonban szembetalálták magukat a két orkkal, azok vadonatúj süvegét látva elfogta szívüket az irigység. Amire észrevették, hogy a falakról robotikus skarabeuszok hullanak rájuk, már késő volt.

Fejvadászat

0

A Lord-Elector titkos bázisán:

-Hogy érti azt, hogy rajtaütöttek?- sziszegte fogai között a dúsgazdag kereskedőmogul ez előtte térdeplő szervitornak.- Pontosan tudtuk, hogy rajtaütés lesz. nem kevés ügynök kísérte a járművet.  Három szállítójármű ment ki. Mi siklott félre? Részletes jelentést kérek.- szegezte a szervizornak a kérdéseket Recard Zudba.

-Kegyelmes Nagyuram. A három páncélozott szállítójármű a menetrend szerint hagyta el a bázist. Az A lokációnál a  terv szerint szétváltak. Azonban mindhárom páncéloson rajtaütöttek. A Fő szállító jármű nagy nehézségek árán, de átjutott a csapda-szituáción, és némi késéssel ugyan de elérte a városfalat, és ott sikeresen ki is lépett a hamusivatagba. A 2es és 3-as elterelő járműveket azonban elkapták, és felrobbantották. A járműveket kísérő ügynökök mind egy szálig odavesztek, és a terepre beásott mesterlövészeink sem tudtak érdemben segíteni. A légi egységeket valamilyen zavarórendszerrel szedték le. Már dolgozunk az ügy felgönygyölítésén, de a központ elvesztésével jelentősen korlátozódtak az erőforrásaink.- Hadarta a szervitor, hogy mielőbb túl legyen a jelentésen. A mogul azonban a szavába vágott- Ha kifogásokat akarnék hallgatni akkor az ágyasaimat faggatnám. Mi történt a járművek feketedobozaival?- -Tüstént rátérek- hebegte a szervior, akinek fejéből tucatnyi kábel csatlakozott a falon elhelyezkedő platformokba, amik most vörösen világítottak. - A kettes elterelő jármű feketedoboza megsemmisült a jármű felrobbanásakor, azonban a másik, a hármas járműben található, illetéktelen kezekbe került. A lokációjáról tudomásunk van, és már kiküldtünk egy egységet a begyűjtésére. - darálta szemlesütve a szervitor. -Egy egységet? Idióták. Küldjetek ki hármat. Vagy az összeset aki bevethető. Ha dekódolják az adatokat, akkor lokalizálhatják a bázisomat- csuklott el a Lord hangja.- És akkor hamarabb a nyakamon lesz az az átokverte inkvizítor minthogy kimondhatnám, hogy  Xarasxamaraghotrakh a sok karú-isten.  -Az iparmágnás, elkezdte dörzsölni az orrnyergét, és gondolataiba mélyedt. A szervitor  tudta, hogy ilyenkor nem zavarhatja meg. Hosszú percek teltek el mire a város utolsó Bányarészvényese felnézett tenyeréből.- Küldjetek üzenetet mindenkinek akit el tudtok érni. Ajánljatok csillagászati összeget annak aki megszerzi a feketedobozt, és levadássza nekem azokat akik bitorolják. Nem engedhetjük meg magunknak , hogy kijusson az infó. Még egy halom üzemanyagos hordót is felajánlok annak aki sikerrel jár. És gyorsan terjedjen a hír. Azt akarom, hogy minden anyagyilkos a nyomukban legyen mire lemegy a nap. -Dde...felséges uram. a nap már...- Tudom te ostoba. hordd el magad és intézkedj. Gondolkodnom kell.

 

 

Valahol az alsóvárosban:

-Néddmá főni- Kirakták a fejesvadászós hirdetményeket.  Aztat Írják, hogy minden felderíjjőre véres díj van kirakva. Aztat is írják, hogy kap egy nagytaliga proméjumot aki mögszerzi tőlik amijük nekijük van. És mindenholcsatornán ez gyün ben. Valakije nagyon akar felreíjjős fejeket. Mönyünk? A Turghék nem ilyen felderíjjőknek dógoznak? Híjjuk mán őket fel, hogy van most a nagy lé.

 

Rendezvény

 

A 3. évad 4. rendezvénye most kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. November. 24. 17:00

Helyszín: Hammertime Cafe

 

Minden kampány-tag részt vehet, csapattól függetlenül.

 

Az évad során a rendezvényeken a teljesített objektívák Prométheumot is érnek, valamint hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben).

 


A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

Mulatság az 5 pontban

0

Valahol az alsóvárosban:

-Gyerünk fijjúk. Mulatozási készül- Csapott a masszív fémasztalra asztalra emberfejnyi öklével Zadrag. Bár génkészletét tekintve ember volt, méretei meghazudtolták ezt. Ő és a házának többi tagja hatalmasra nőttek, és emberfeletti erőt birtokoltak. Beavatási próba volt náluk, hogy egy szál késsel le kellett győzniük és lefejezniük egy felnőtt orkot. Minél nagyobb ork fejet vitt haza a jelölt, annál nagyobb elismeréssel kezdhette meg új életét- immáron férfiként a bandában. Zadrag, puszta kézzel vitte véghez ezt a tettet, ráadásul a fej amit visszahozott méretesebb volt, mint addig bármi amit a bandája látott, így érdemelte ki, hogy egy egész lerakat tekintsen rá vezéreként. Hatalmas duzzadó izmain láncok feszültek és az asztal mellől felragadott gránátvető, szemmel láthatóan egy ogrin fegyveréből lett kialakítva. Emberei, hatalmas termetű dagadó izomzatú férfiak egytől-egyig felkapkodták fegyvereiket, és elkezdték a rakodást.

-pakoljátok befelé a verdákba a hordókat. Ki kő nyitni az az átkos vasverdát. A megbízósember aszondta minden a mijénk, úgyhogy aki lazsál az beül a maróskádba két napra. Hozzátok a  ződögöket. -

Mire felpakolták a járművekre az árut, elővezették a négy ork foglyot is, akiket ezután a verdák vezetőfülkéjéhez bilincseltek.

-Mok, Zakur. Ti mihettek a Vasvilágba. Másszatok fel a ződögök mögé. -intett két ifjoncnak, akik a megtiszteltetéstől megrészegülve ugrottak fel a vadul hörgő orkok mögé. Az ő feladatuk lesz a járművek irányban tartása és az orkok bedrogozása a megfelelő pillanatban.

-Fijjúk!-üvöltötte Zadrag- A mai nap a Másnap! Ma megyünk mind a Tutijóba! Visszahozzuk a Sokvasat! Széjjelzúzzuk azokat! Szétroppantjuk a fejüket! Eltapossuk a belüket! Guruljunk!- Üvöltötte egyre hangosabban. Az utolsó szavakat már tucatnyi torok skandálta vele együtt.

 

Valahol máshol.

-Itt az irányítótorony.  Minden rádiótávolságon belüli egységnek: A 21-es szállítójárműnek engedélyt adok a Bázis elhagyására. Védelmi protokoll aktiválva. Fegyverrendszer élesítve. A menet hívókódja mostantól 1-es konvoj.  Egyes konvoj:  62 szabvány szekundum múlva elhagyja a létesítményt. A védőőrizet elfoglalta a pozíciókat.  Minden egységnek: Az egyes út-vektor hatos, kilences és tizennégyes metszéspontjánál ellenállásra számítunk. Az 5-ös központi lokációnál ellenséges erők gyülekeznek. Ásott kettes és hármas: Készüljetek ellenállásra. Az Elector áldása legyen rajtatok. Konvoj utolsó ellenőrzési protokoll aktiválva. Alrendszerek 93százalékon. Hetes, és 12 es légi egység a helyén. Egyes konvoj: startolási engedély megerősítve. Minden egységnek: hármas fokokzatú riadókészültség. Kapu erőtér deaktiválva. 2-es kaput nyitom három szekundum múlva. Kettő. Egy. Kapu nyitva. Jó utat Egyes konvoj.

 

Rendezvény

 

A 3. évad 3. rendezvénye most kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. November. 17. 17:00

Helyszín: Hammertime Cafe

 

Minden kampány-tag részt vehet, csapattól függetlenül.

 

Az évad során a rendezvényeken a teljesített objektívák Prométheumot is érnek, valamint hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben).

 


A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

Pár nyugodt óra

0

A warp vihar,  hónapok óta először, pár órára csillapodni látszott. A város körüli hamusivatagban, több településen először merészkedtek a nyílt térre az emberek és a helyenként kitisztulni látszó eget nézték. A szél még mindig kegyetlenül fújt, de helyenként előbukkant az égbolt lilás-rózsaszínes derengése.

Az erődökben azonnal megindult a kifelé történő kommunikáció. Rádióadások tucatját próbálták kijuttatni a zónából- de a jelet még mindig erősen zavarta az ingadozó warp-szél és a furcsa zörejek amik mintha a mélyűrből érkeztek volna. Azonban néhány létesítmény nagy hatótávolságú, és komoly technológiát magában hordozó adótornya képes volt jelet adni és venni.

Nu'ark felett egy méretes hajó húzott el. Kevesen ismerték fel, hogy milyen technológia alkothatta, ugyanis zavarórendszerek tucatjai biztosították a becélozhatatlanságát. Az orkokat ez persze nem érdekelte, és folyamatos tűz alatt tartották, látszólag kevés sikerrel. Ami azonban biztos volt az-az, hogy tucatnyi ládát és hatalmas konténert dobott le a területen. Néhányat a város felett, néhányat a környező hamusivatagban.

Természetesen azonnal expedíciók és fosztogató csapatok szerveződtek a ledobott rakományok megszerzésére- annál is inkább ugyanis a pár órás nyugalmi állapot után a vihar ismét tombolni kezdett.

 

 

A Farkasvermet őrző Space Wolf osztag, lélegzetvételnyi szünethez jutott ismét. Több csapatszállító érkezett, és felderítőosztagokat dobtak ki a verem fölött. A hozzávetőlegesen háromtucat felderítő, és a két teljesértékű , bár kislétszámú gárdista osztag -egy grey Knight és egy Death Watch-  hatékonyan verte vissza az éppen zajló Ork támadást, így meglepően sokan maradtak életben az érkezők közül. Utóbbiak azonnal meg is indultak a város felé. Ellentétek feszültek egymásnak, de félretették a rivalizálást a különböző chapterek felderítői, hisz egyértelmű volt, hogy nem sokáig lesz ilyen nyugodt az időjárás.

A néhány nyugodtabb óra után azonban a vihar megújult erővel csapott le a vidékre. Akik túl bátran kint maradtak, azoknak idejük sem volt megbánni meggondolatlanságukat. Az érkező felderítők közül talán ha kéttucatnyi ért biztos fedezékbe és menedékbe mielőtt ismét lecsapott rájuk a warpvihar...

Csend,rend, fegyelem 3.évad: Nyitórendezvény

0

 

 

Mivel az időben történő jelentkezések során elértük, a kijelölt 10-fős optimális indító létszámot, így a HammerTime Cafe ismét egy rendezvénnyel kedveskedik nektek, ami egyben a 3. évad nyitórendezvénye is lesz.

 

 

Az első rendezvény a következő szabályok alapján kerül megrendezésre:

Kezdés: Október 27-én 17:00-kor.  Zárás 19:30kor.

Helyszín: természetesen a HammerTime Cafe

Speciális körülmények: mindent az érkezés után tudsz meg, de alapvetően egy masszív multiplayer játékra lehet számítani, tehát minden megjelenő egyszerre egy asztalon mérkőzik meg.

Pörgős akciók: Azért, hogy a rendezvény lendületesen és pörgősen lemehessen, mindenkit megkérünk, hogy segítse a játék ritmusát gyors döntésekkel, és tágra nyitott elmével. A rendezvények nem arról szólnak, hogy 15 percig mérincsélünk és azon agyalunk, hogy 1mm-el jobbra, vagy balra tegyük le a figuráinkat. Ha szabályértelmezési kérdés stb. van, akkor ezt lehetőség szerint ne a saját körödben tedd fel amikor már lépned kéne, hanem amikor épp nem te vagy soron. Kérünk mindenkit aki megjelenik, hogy tartsa tiszteletben a többi játékos idejét, és értse meg, hogy ez egy közös rendezvény, nem pedig 1-1- játékos egyéni tanítómeccse- de természetesen mindenre kellő időt szánunk.

Tanuló rendezvény: A rendezvény célja, hogy mindenki megismerkedhessen egymással, illetve, hogy a szabályokkal alap szinten tisztában legyen a végére mindenki. Kérdezni, értelmezni stb. lehet, csak próbáljuk ezt úgy, hogy lehetőleg egymást segítve történjen- hisz a rendszer egyeseknek még új. tehát segítsük egymást. Együtt könynebb ;)

Ebből kifolyólag a rendezvényen olyanok is részt vehetnek, akik máskülönben nem játszanak a kampányban, feltéve ha rendelkeznek csapattal (ha nem, akkor kérlek jelezd, hogy jönnél de nincs csapatod-és akkor hozunk neked).

A részvételi díj: a szokásos HammerTime Caferendezvényekért illetékes 1500 pénz.

Történet: A rendezvényen narratíva is lesz, tehát emiatt NPC jelenlét is feltételezhető (biztos) és egyéb mechanizmusok is felbukkanhatnak.

 

Jutalmazás: teljes értékű küldetésnek fog számítani, tehát jár a meccsért az R/R, az advancement, illetve minden résztvevő megszerezheti az első 2 - mission completed- jelölését. Ezen kívül az egyéni objektívák teljesítése esetén extrák is szerezhetőek mint minden rendezvényen. A részleteket a helyszínen tudjátok meg.

Természetesen prométheum és minden egyéb is járni fog.

A részvételi szándékodat jelezd majd a szervezőknek, hogy tudjunk veled számolni.

 

A káosz alkonya -epilógus 2. évad

0

A felsőváros romokban állt. Bár a nurglita karavánt széthordták az orkok, a legméretesebb jármű mégis elérte a falakat. Nem elég, hogy az orkok megtépázták a védműveket, a meggyengült falaknál az északi 32-es bástyánál egy hatalmas mozgó Nurgle katedrális csapódott a város testébe, féregként fúrva be magát a házak közé. A védőbástya meghibásodott elektronikája okán nem volt aktív amikor a falakat elérte a guruló förmedvény, így a hatalmas tákolmány szinte akadálytalanul tudta magát átpréselni a falakon. Amikor elég mélyre jutott, gyomrát föltárva undorító, rothadó hullákat okádott a város egyik felszíni víztisztítójára, a felsőváros harmadának vízkészletét ihatatlanná mérgezve ezzel. De ez sem volt elég a Rozsda úrnak. Csapataiból jópár kipróbált plague marine-t rendelt a guruló katedrális védelmére, és egyik terminátor lordját is a rohamcsapat élére rendelte. Mindhiába. A nurglitákat lassacskán felőrölték a tzeenchet szolgáló légiósok, és a Bálvány jelenléte. Nurgle vesztett, és bár fekélyes sebet tépett Nu'ark városába, amibe talán lassacskán belehal majd a város, de a rothadás gárdistáit leöldosték a falakon belül. Ezzel azonban korántsem ért véget a Rozsda úr terve. Bár jelentős áldozatok árán, de mégiscsak áttörte a város immunrendszerét. És az idő nekik kedvezett. Szívós gárdistái többtucatnyi Tzeench-hívó kultistával végeztek, és előcsalogatták a Bálványt is, aki épp-csak hogy túlélte a rátámadó inkvizítor csapdáját. Párharcuknak nem sok tanuja volt, azonban az egész város jövőjét megváltoztatták a kialakult események.

 

 

Nu'Ark legbefolyásosabb emberei, a városi tanács öt tagja gyűlést tartott. Tzakungster Alfonz komisszár tábornok speciális bunkerjében gyűltek össze, hogy megvitassák a város jövőjét. A bunker legmélyén, hosszas biztonsági procedúrák és engedélyezések után négyen gyűltek össze. A komisszár fia Aristid Belar  és unokája  Mehir Karamatoz, az agg komisszár jobbján és balján foglaltak helyet, velük szemben a város kormányzója Abrecht Admund Archakreos és a város leggazdagabb embere Lord-Elector Recard Zudba képviselője ült a körasztalnál. Csak a székeikben volt eltérés, ugyanis a komisszár-tábornok egy trónnak is beillő gépesített alkalmatosságban foglalt helyet ahonnét a bunker biztonsági rendszereit irányíthatta, míg a többiek csupán hatalmas párnázott karosszékekben helyezkedhettek el. A Lord-elector széke üres volt, őt mindössze egy monitor képviselte a tanácsban amin keresztül távolról vett részt a gyűlésen. A város kormányzója, Archakreos először járt a bunker mélyén. Most először avatta bizalmába őt a várost irányító kvartett. Bár korábban már számos próbát kellett kiállnia mire megbíztak benne, immáron őt is teljes jogú vezetőként és a szervezetük tagjaként üdvözölték. A tanács tehát összegyűlt, és megkezdődött a tárgyalás-eligazítás a felsőváros jövőjét illetően.

Mivel a Városi Milícia gyakorlatilag teljes mértékben le volt kötve az orkok ellen vívott összecsapások során, így a fontos lokációkat már csak a Városi Gárda tagjai biztosították, ezáltal a Vasnegyed volt az egyetlen még nagyjából épen maradt terület a városban. A VéG gárdistái komoly tűzerővel tartották távol az orkokat és a fosztogatni vágyó csőcseléket, de csak idő kérdése volt, hogy valahol áttörjék a védműveket, ezért a tanács és a legfontosabb városlakók speciális bunkerekbe vonultak vissza. A népesség egy részének megkezdték a kitelepítését, azonban az orkok rajtaütöttek a szállítójárműveken, így a kitelepítést ideiglenesen szüneteltették. A város elitje és mindenki aki  tehette tehát bunkerekbe vonult vissza. Ezek közül az egyik legjobban védett, talán a komisszár-tábornok bunkere volt, ami maga is egy ősi relikviának számított. Oly régóta volt a család birtokában, hogy szinte már a Tzakungsterek városi főhadiszállásának számított. Közvetlenül felé épült a Bányaigazgatóság épülete is. A gyűlést a komisszár-tábornok unokájának beszámolójával nyitották meg. A kopasz karvaolyorrú férfi arcának pengeéles vonásait kékes derengésbe vonta az előtte világító információs panel, ahonnét figyelemmel kísérhette az ügynökség tagjai által küldött beszámolókat. A speciális tábla birtokában, bárhonnét irányíthatta a kiterjedt kémszervezetet, és állandó összeköttetésben lehetett a speciálisan képzett klónok csoportjaival. Megköszörülte torkát, és elkezdett beszélni:

-Mint mindannyian tudják, a helyzet eszkalálódott. Engedelmükkel, sorolom a legfontosabb problémákat, melyek megoldása nem tűr halasztást. Először is, ingadozik az áramellátás a Társasági negyeden kívüli összes felszíni kerületben. Okkal feltételezzük, hogy terrorakciók során, csapást mértek számos áramfejlesztőre, és emiatt elképzelhető, hogy nemsokára a felsőváros egy jelentős része áram nélkül marad. Az Eminenciások nem válaszolnak a megkeresésünkre, de úgy tapasztaltuk, hogy az ő telepeik eleddig sértetlenek. Ennek okán indítványozzuk, hogy vonjuk vissza a Milícia összes tagját, és fókuszáljuk a védelmet a Társasági negyedre. Az Ügynökök megkezdték partizánakcióikat városszerte, tehát innentől nem lesz szükség a megbízhatatlan miliciák kinttartására. Annál is inkább nem, ugyanis a milícia számos szakasza fellázadt, és/vagy nem elérhető. -itt hatásszünetet tartott, és nagyapja bólintása után folytatta.- A Milícia számos hadteste dezertált tehát. A Sivatagi Hóhérokkal megszakadt a kapcsolat, feltételezhetően elfoglaltak egy városon kívüli erődöt. A Prométheum Brigandik az alsóvárosba küldésük óta nem reagálnak a rádióhívásokra, tehát vagy mind meghaltak, vagy saját uradalom kiépítésén dolgoznak. A leg aggasztóbb azonban, hogy a Vérgárda nyíltan hadat üzent mindenkinek, miután elfoglalták az egyik városi erődöt és az alatta húzódó járatokat. Állítólag új vezérük van. Az ezzel kapcsolatos jelentéseket elérhetővé tettem az önök számára is. Dióhéjban: összefogtak, az alsóvárosi mutánsokkal, a magukat Góliátoknak nevező bandával, és annak pátriárkáját vezérüknek fogadták. Az utóbbiak kezére játszottak több fegyverszállítmányt, és muníciólerakatot amit az orkokkal vívott csatározásokra különítettünk el számukra- ismét szüntet tartott, ugyanis nagyapja kicsatlakozott a székéből, megdörzsölte orrnyergét, felállt az asztaltól és az egyik fal melleti italospulthoz ment tölteni magának. Csak a komisszár  tábornok ismételt bólintása után folytatta csak beszámolóját az ügynökség főtitkára. A komisszár italát kavargatva kezdett fel-s alá járkálni a szobában miközben unokája tovább beszélt -Számos káoszhívő kultista érkezett a falakon keresztül a városba, és az alsóvárosi kultuszok is megerősödtek. Igaz, hogy elsősorban egymással, és a városi bandákkal csatároznak de csak idő kérdése, hogy valamelyik felülkerekedjen a többieken. Egy kisebb, feltehetően a háború káoszistenének követőiből álló banda máris magához ragadta az egyik korábbi finomító feletti uralmat, de szerencsére a telep feláldozásával sikerült őket felrobbantani. Az ehhez szükséges engedélyeket természetesen megkaptuk a tábornok úrtól, így visszamenőleg már nem képezi az akció szavazás tárgyát. A populáció szempontjából az eddigi csatározások fatálisnak mondhatóak. A felsővárosi lakosság komoly veszteségeket szenvedett. Jóformán megtizedelődött. Ezáltal visszafordíthatalanul sérül a helyi gazdaság, és hacsak nem állnak el a sorozatos viharok, úgy feltehetőleg nem is tudunk új telepeseket behozni. Az anarchia új szintre emelkedett...-Amikor ide ért, a komisszár-tábornok fölemelte a kezét, mire unokája elhallgatott és átadta a szót.

-Mint már feltehetőleg mindannyian tudjátok, a tárgyalás végén elhagyom Nu'Arkot, és csapataimmal együtt a Bányarendszerben kialakított Bánya archológia védelmére rendezkedünk be. A várost a kormányzó úr kezében hagyom. A Bírák, és a milícia feltételezhetően elegendő lesz a Társasági negyed védelmére, de őket megsegítendő, a hármas ezredet is itthagyom, hogy támogassák a kormányzó úr testőrségét. Az ügynökség természetesen továbbra is itt fog tevékenykedni a városban és partizánakciókkal fogják eliminálni a káosz hadurait. Határozott utasításom volt, minden káoszhitű vezető eliminálása és ha ez lehetetlen, úgy állandó nyomás alatt tartásuk lesz az ügynökség elsődleges feladata- természetesen az információszerzésen kívül. Ehhez, az Ügynökség összes kiképzett embere  hozzá fog járulni- ha kell az életük árán is. -hatásszünetet tartott, belekortyolt zöldesen derengő italába, majd tovább beszélt- Szándékomban áll a bányát megtartani. Ha- illetve amikor csillapodik a vihar, erősítést tudunk kérni Acheronból, és vissza tudjuk foglalni a várost. Addig azonban, nincs értelme további veszteségeknek kitenni magunkat és az emberállományt. A Lord-elector már elhagyta a várost, és saját kolóniája védelmében várja, hogy elüljön a csatazaj. Ennél fogva, a részvénytársaság, kivonta vezetőit a városból, illtve távozásommal ez meg fog történni. A bunkert természetesen a kormányzóúr rendelkezésére bocsájtom. Adatai, és kódjai már betáplálásba kerültek és innentől fogva, teljesértékű tulajdonosnak számít- már ami a bunkert illeti. Nem venném a szívemre, ha valami történne vele.- mondta negédes hangon a dús szakállú komisszár, akiről nehéz volt megállapítani, hogy a negyvenes éve végén járt-e avagy jóval öregebb volt-e ennél.

-Ó ezen igazán nem kell aggódjon. - vágott a szavába mosolyogva a kormányzó. -Régen várom már azt a napot, amikor nem csak névleg leszek a város vezetője. Sajnálom, hogy ilyen körülmények között kerül erre, sor, de biztosíthatom önöket, hogy megvan már a tervem az események ilyetén fordulására. -felállt a székéből és teátrálisan leporolta makulátlan szürke brokát kabátját. Termetes, karizmatikus férfi volt, egyértelműen látszott rajta katonai múltja.  Hajába ezüst szálak vegyültek, máskülönben frissen nyírt katonás frizurát viselt. Egy apró távirányítóval megszakította a Lord-elektor kommunikációs kapcsolatát, és immáron csak a három Tzakungsterhez intézte a szavait akik élőben is a szobában tartózkodtak. - A Bírák meg fogják tisztítani az utcákat. Efelől nincs kétségem. És most, hogy végre egy légtérbe vannak mindhárman: Ideje nekem is kijátszanom a lapjaimat. - amikor a kormányzó idáig ért, az ügynökség főtitkára, aki eddigis feszülten figyelte a felálló férfit, előrántott a kabátja alól egy monoszálas tőrt azonban lesújtani már nem volt ideje. Hiába voltak reflexei gyorsabbak mint bármilyen más emberé, hiába kapott idegeit stimuláló injeckiókat harci képességei erősítése végett. Hiába szőtték át izmait az idegen-gének. Nem lehetett elég gyors. A kormányzó feje fölött megjelenő apró korongból egy fókuszált lézersugár csapódott a főtitkár szemébe, majd biztos-ami biztos még több létfontosságú szervét is átlőtte. A kormányzó eközben egyetlen mozdulatot sem tett. A korong, látszólag teljesen automatikusan működött. A komisszár-tábornok felszisszent, majd magas, emberi fül számára érzékelhetetlen hangon ciripelni kezdett. Hangjára kinyílt két panel a szobában, azonban az ott belépő alakok láttán elkerekedett a szeme. Nyilvánvalóan másvalakire számított.  A két belépő, termetes alak, majdnem három méter magas óriás volt. Testükön vaskos izomkötegek feszültek, és egyszerű szürke kezeslábas overállba voltak öltözve. Egyikük kezében egy energiakard, másikuknál egy villámvető volt. A harmadik belépőn teljes gárdista powerarmor volt, azonban kaotikus minták és szembántó szimbólumok is helyt kaptak szarvas sisakján. A szeme kéken izzott az éppen alkalmazott pszichonikus energiától ahogy pajzsokat vont maguk, és a kormányzó köré, valamint mozdulatlanságra kárhoztatta a szobában tartózkodó vezetőket- mindössze az elméje erejével - Kérem uraim. Semmi elhamarkodott mozdulat. - Folytatta monológját a kormányzó.- Nem lehetnek gyorsabbak mint a technológia. És mint magiszter elméje. Kérem ismerkedjenek meg Anzelmus és Benedictus testvérekkel, és Alphariel könyvtárossal. A kifejlett génorzókra ne várjatok akik a falak mögött bújkáltak. Őket már eliminálták a testvérek- mutatott a belépők felé a kormányzó az életben maradt két Tzakungster vezetőnek. -kérem engedjék meg hogy bemutatkozzam. Alit vagyok a callidus templomból. - Mondta kellemes hangon a kormányzó, miközben arca lassan megváltoztott, és egy alacsonyabb, jellegtelen arcú ember vonásait vette föl.- Már beiktatása előtt átvettem a kormányzó úr helyét, és a városba érkezése- érkezésem óta játszom a szerepét. Úgy van, ezidő alatt hiába is fertőztek a génjeikkel. Biztosíthatom róla önöket, hogy hatásos védőmirigyek lettek belém operálva, így tudtam utánozni az önök jellegzetes feromonkipárolgását és úsztam meg az állandó beavatással járó tudatvesztést. Ó igen. Tudunk róla, hogy kik maguk. És mostanra elég pontos képet alkottunk arról is, hogy mi a tevékenységi körük. Számos hibát követtek el, de csak fokozatosan tudtuk lokalizálni a fészkeiket. Ezért tartott ilyen sokáig, és ezért fizettünk ilyen súlyos árat. Azonban nem volt más mód. -hajtotta le a fejét a birodalmi bérgyilkos-kém

-Szóval minden mögött ti álltatok? -hörögte a komisszár-tábornok. Iszonyatos erőt feltételezett, hogy egyáltalán képes volt megszólalni a káoszmagiszter pszichonikus békjójában vergődve.  Kezében elroppant a pohár, és az arcán a haragtól kidagadó erek, sokkal kevésbé emberi vonásokat fedtek fel ahogy minden energiáját összeszedve megpróbált kitörni a könyvtáros bűbája alól. Sikertelenül. -Feláldoztok egy várost csakhogy....csakhogy-

-Csakhogy kifüstöljük az összes fészketeket.- mondta a szobába újonnan belépő alak. Szintén termetes volt, mint a két űr gárdista, azonban fejét csukja fedte, és hátán egy hatalmas kard pihent. Méretes köpenye eltakarta a rajta lévő felszerelést, de nyilvánvalóan gárdista páncélban volt.- És még szerencsénk volt. Az Inkvizítor-Lord majdnem az egész bolygót extermináltatta miattatok. Szerencsére idejében sikerült róla meggyőzni, hogy menthető még Armageddon. De így is nehéz ügy volt. Orkokkal tárgyalni, káoszkultuszokat támogatni és még megannyi szabályt megszegni mindössze azért, hogy titeket, és a fészkeiteket megleljük-és persze közben megőrizzük azt a számtalan csodát ami a város alatt nyugszik. De szerencsére megvagytok. Így az inkvizítor elégedett lesz. És a pátriárkátokkal is mi végeztünk a múlt hónapban. A zavarodottságotok pedig szintén a mi érdemünk. Most pedig követitek a bogár apátokat - jelentette ki határozottan a csukjás, majd két pisztolyt rántott elő a köpenye alól a béna mozdulatlanságba kényszerített Tzakungster vezérek fejére irányította őket.- Nem engedhetem, hogy kihallgassanak titeket. Túl sokat tudtok a bányáról, a járatokról és a város alatti mélységről- Sziszegte, majd meghúzta a ravaszt. A komisszár-tábornok fejét egy túltöltött plazmanyaláb párologtatta el, fiával pedig egy rövidsorozatra állított boltpisztoly végzett. A kivégzés után a csukjás eltette a pisztolyokat, majd elindult kifelé.- A munkám azonban nem ért véget. Megígértem a lordnak, hogy segítek a szemét eltakarításában. Én személyesen. Induljunk fiúk. Sok még a tennivaló. Elég nagy káoszt szült a terv előkészítése. Ideje, kiegyensúlyozni a viszonyokat. Előbb a munka...bár ezalkalommal talán szórakozás is lesz.  Tudod a dolgod. - Biccentett oda a szobában maradó callidus ügynöknek. Azzal a négy alak elhagyta a szobát. A kormányzó arcát ismét felöltő ügynök ráérősen odasétált az italpulthoz, töltött magának egy rózsaszínben világító italt,  kivette az elektromos irányítópanelt a főtitkár görcsbe szorult ujjai közül, beült a komisszár-tábornok székébe. Lábát feltette az asztalra, majd elégedett vigyorral nekilátott a terv második fázisának. Ideje volt megkezdeni végre a rendrakást.