Shadow War: Armageddon

Gangs of Nu'Ark

A roncsvadászat

0

A magiszter elégedetten csettintett nyelvével. Az előtte lévő tálba öntött olajos víz tetjén úszó szivárványszín derengésben homályosan-bár de láthatta a vihar magjában történő eseményeket. Látta, ahogy a nurglita karaván három részre szakad, és végigkövette a két kisebb karaván-rész útját. Az egyik csúfos vereséget szenvedett előbb a Farkasveremnél- majd később az orkok által végleg odavesztek. A második eltévedt, és egyáltalán nem Nu-ark felé haladt, így az ő követésüket harmadlagosnak ítélte. Azonban a karaván utolsó 6 tankja egyenesen Nu-ark felé haladt- legalábbis addig, amíg meg nem történt a becsapódás. Hogy Tzeench-véletlen karma csapott-e le, avagy a sors és események összejátszása volt a becsapódás okozója, az a magiszter számára nem bírt jelentőséggel. Örült a látványnak ahogy az égből sebzett-és lángoló madárként zuhanó űrhajó-darab telibe találta a vonuló káosz rinók és vindikátorok oszlopát. Annyira szerencsésen- vagy szerencsétlenül érkezett a becsapódó test, hogy a karavánt alkotó 6 járműből mindössze kettő maradt többé-kevésbé épen. A többit és a körülöttük haladó gárdistákat, letarolta a becsapódó monstrum.

Még így is tucatnyian maradhattak életben- azonban valószínűsíthető volt, hogy ekkora veszteségek után nem tudják végrehajtani tervüket. Ráadásul látta, hogy a becsapódás nem kerülte el az orkok figyelmét, akik máris megindultak, hogy megszerezzék azt a bármit ami megmaradhatott a landolás után. A varázsló bólintott, és kezét a vízbe mártva majd a homlokához érintve lezárta a harmadik szemét. Ideje volt jelentést tenni a Bálvány előtt.

 

Rendezvény

 

A 2. évad 3. rendezvénye most kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. Augusztus 18. 17:00-19:00

Helyszín: Hammertime Cafe

 

Minden kampány-tag részt vehet, csapattól függetlenül.

 

Az évad során a rendezvényeken a teljesített objektívák Prométheumot is érnek, valamint hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben).

 


A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

Az eltévedt karaván

0

A Rozsda-erőd kapuja dobhártyaszaggató recsegés és nyikorgás kíséretében lassan felhúzódott. A kapun féltucat jármű hajtott ki. Egytől-egyig rozsdamarta roncshalmaznak tűntek. Olyan roncsoknak amiket évek óta nem indítottak be, és amiken enyén szólva is nyomot hagyott az idő. Azonban csodával határos módon- vagy tán Nurgle kegyéből, még mindig mentek. Volt közöttük tartálykocsis teherszállító, sivatagjáró lánctalpas, antigravitációs motor de még néhány régi űrgárdista rhino is. A járműveken, apró kelések mellett kultisták kapaszkodtak, és elszántan feszítették mellüket a csöppet sem enyhe szélbe.

A karaván egyik fele Acheron irányába indult, egy másik része a Farkasverem felé vette az irányt, és pár jármű a közeli bányarendszer felé kanyarodott le a többiektől.

A Farkasveremnél történtek után, Lord Goratrix aki az egyik erőd-beli csapásmérő osztag vezetője volt, jobbnak látta Nu'Ark felé vonulni, és erősítést szerezni a városból a Verem-ellen. Annál is inkább nem volt választása- ugyanis a kitörő warp-vihar lehetetlenné tette a Rozsda-erőd felé visszatérést és a vihar takarásából újabbnál-újabb ork fosztogatók támadták meg a karavántól elszakadt járműveit. Két rhino állt rendelkezésére, azonban a muníció vészesen fogyott, és az állandó ork rajtaütések is kezdtek egyre vadabbá válni. A warpban elhaltak kísértetinek színére mázolt páncélozott járművek, csapatszállításra lettek kialakítva, azonban az egyik tele volt a városnak szánt fertőzött tetemekkel, így csapata a másik járműben kucorgott. A méretes terminatorpáncélos lord mellett, alig fért el a néhány gárdistája, és a rendelkezésére álló kultisták közül is csak négy élte túl a veremig tartó utat, majd az azt követő rajtaütéseket. Nem állt jól a szénájuk. Igaz a járműveik páncélzata eleddig ellenállt az orkok fegyvereinek, azonban csak idő kérdése volt, hogy az ostobának épp-csak nevezhető zöldbőrűek valami nagyobb fegyverrel hozakodjanak elő- annál is inkább révén a viharban a műszerek és a rhinók navigációs rendszerei teljességgel megbízhatatlanok voltak és az anomáliák révén járhattak egy mérföldre vagy ezerre is Nu'arktól. Idáig jutott gondolataiban a lord, amikoris az egyik kultista felbukkant a rhino felső ajtajában.

-Lord, ezt látnia kell. Az orkok. Hoztak valami nagyot.- azzal visszahúzódott a jármú tetjére, hogy helyet adjon a megszólítottnak a kikémletésre. Az pedig élt is a lehetőséggel és kitekintett- bár feltételezte, hogy a látótávolság még mindig csak pártucat méter a hamuviharban.

A vihar egy kicsit csillapodott, azonban a látvány nem kárpótolta a káosz terminátort. előttük az egyik dombon egy méretes fém konstrukció magasodott. Szemmel láthatóan ork kezek alkották. Leginkább egy dreadnaught-ra emlékeztetett- számos karja volt amik a rhinó páncéllemezeinek feltépésére is alkalmasnak látszó karmokban végződtek. Oldalán lángszóró, és körülötte néhány ork különféle sivatagjáró járműveken. ha pedig ez nem volna elég, a környező buckákon felbukkant még pártucat igencsak ádáz kinézetű ork harcos is. Egyikük -másikuk pedig elég nagy kaliberű fegyvereket szorongatott, akár a rhinók megállításához is. A Lord káromkodott egyet, majd kiadta a parancsokat. Meg kellett álíltani a tákolmányt és a járműveket, különben esélyük sem volt a továbbhaladásra.

 

 

Rendezvény

 

A 2. évad 2. rendezvénye most kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. Augusztus 04. 17:00-19:00

Helyszín: Hammertime Cafe

 

Minden kampány-tag részt vehet, csapattól függetlenül.

 

Az évad során a rendezvényeken a teljesített objektívák Prométheumot is érnek, valamint hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben).

 


A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

A két Torony

0

A Rozsda-úr, az Acél erőd legmagasabb tornyában állt és a tájat fürkészte keléses szemével. Olyan dolgokat is látott amiket a kisebb hatalmú entitások nem láttak volna. Látta merre fognak vonulni a warp-viharok, és azt is látta, hogy a Káosz Istenei milyen próbák elé állítják az Armageddonra száműzött bajnokokat. A legújabb kihívást Tzeench intézte felé. A Változás istenének kegye volt a leg csapodárabb a Rozsda-úr számára, ugyanis első patrónusa Nurgle nagyapó volt, így távol állt tőle Tzeench gondolkodásmódja. Azonban feltett szándékában állt megfelelni Tzeench próbáin is, máskülönben nem válhatott valódi prófétává övéi között. Hatalmas terminátorpáncéljában már így is impozáns látványt nyújtott, és számos relikvia volt az övé. Mindet kiérdemelte, és bizonyos volt benne, hogy a soron következő próbán is meg fog felelni. Feltéve, ha az a gyáva Bukott végre előmerészkedik az odvából. Ha nem teszi- akkor a lord, majd maga megy be érte. A fiatal démonhercegnek esélye sem lett volna harcban az ősi terminátorlorddal szemben, azonban Tzeench segedelmével kellő varázserőhöz jutott a frissen herceggé avanzsált ostoba, ahhoz, hogy jelentősen megnehezítse a lord feladatát, és kiprovokálja a harcot amiben bár a herceg kétség kívül odaveszne- de a próba mégsem teljesülne a Rozsda-lord részéről. Nem véletlenül találta méltónak Tzeench a próbát arra, hogy siker esetén a lordot kegyeibe fogadja. A Rozsda úr két isten jelét már magán viselte. Nurgle nagyapó volt az első akinek próbáit sikerrel teljesítette, és később számos magánál hatalmasabb ellenfél legyőzésével nyerte el Khorne kegyét. Legutóbb amikor alászállt annak síkjára, és harcban győzte le annak egyik nagyobb démonját. Most Tzeench következett. És a Rozsda-úr tudta: ezt a kihívást nem erővel fogja megoldani- vagy ha igen úgy nem nyeri el Tzeench kegyét.

-Indítsátok el az Orkokat.- Dübörögte a hangját felerősítő modulátor-rendszeren keresztül akolitáinak. -Megkezdjük a Verem ostromát.

 

 

Gruzz majd kiesett az ablakon amikor meglátta a Jelet. Egész álló nap, hónapok óta a távoli tornyot keleltt figyelnie, ugyanis amikor megjön a Jel, akkor le kell rohannia és szólni a Dokk-tornak, hogy jeleztek. Az acélból és roszdából álló torony tetejéből lángok csaptak fel, és Gruzz tudta: ez maga a Jel, amit a doktork hadifiúk vártak. Teli erőből rohanni kezdett hát a dokk felé.

Mad-dokk Bruddsuw épp egy méretes cyb-orkon dolgozott. Elmélete szerint, ha egy ágyút épít annak fejébe- úgy olyan gyorsan tud majd gondolkodni amaz, ahogy a kiröppenő golyók. Eddig még egyetlen teszt alany sem élte túl ezt a kísérletet, de érezte: közel az áttörés. Azonban az ajtóban megjelenő és saját kezeit szipogva tördelő grott láttán rájött: félre kell tennie kedvelt kísérletezését, és egyéb dolgok felé kell fordítsa figyelmét.

-Dokk-dokk, a jel! A Jel!- sipítozta a gretchin amikor a doktro figyelme felé irányult. amaz bólintott és karmos kezébel elfelé intett. A gretchinnek pedig több se kellett: el is rohant "dolgára". A doktork a rádióberendezéshez lebegett és megnyitotta a csatornát ahol mindhárom épp szolgálatot teljesítő nobját elérhette.

-Figyölem nyomorkrútak. Meló van. Kimentek és széjjelcsapjátok a puha farkasemberek likát. Vigyetek hadifijjúkat,  de hadivasat aztat nem. Az nemkő. Az marad. Sőt- gondolkodott el amikor egy új terv kezdett körvonalazódni elméjében. Körülnézvén látta, hogy a terv részletei már egy méretes táblán függnek előtte, hisz jóelőre kidolgozta az esetre amikor megindul az offenzíva a Farkasverem ellen- Mög is van. Odamentek, és Mork agyasságával mögszereztek minden vasat. MINDEN hadivas kő, ide nekem amit csak találtok. Mindegyik. Hozzátok elibém még a farkaskölkök vasbőrit is. ÉS!- emelte fel karmos ujját, amit Nobjai nem láthattak- Sőt! Hozzátok ide a káosz-ember-barátok vasát is. Aztat mondjuk morkosan, hogy a farkas-emberek ellopták. És én meg majd megcsinálom a hadifijjúkra. Muwhahaha!- kacagott eszelősen beszéde végén az őrült doktork.

-Ittenvagyunk főnök Mit ke' csináni?- hallatszott a rádió túloldaláról az egyik Nob hangja.- kicsit reccen a gép. Nemhallik mitet mondol...onnan monnyad, hogy megcsinálod a hadifijjúkat...


Csata a Farkasveremért

0

 

Wulfrik fiai már hetek óta kellemesen aludtak. Valójában persze hozzá voltak szokva, hogy ha kell csak időnként szunnyadhatnak el a lövöldözés és gyilkolás szüneteiben, de mostanában különösen sokat tudtak pihenni. Lassan megszokták már a nagy nyugalmat. Wulfrik, mindig a legnehezebb küldetésekre vitte őket, és az elmúlt majd fél évszázadban mióta szakaszát vezette, nem kevés lehetetlen küldetést vállalt elt. mint a mostanit is. Armageddon egyik Császárhátamögötti szegletében, egy szinte elveszett leszállópályát védeni, a káosz seregeivel szemben, szegényes utánpótlással és állandó ork rajtaütések közepette, a fiaknak tetsző feladat volt. A puhányok akik legutóbb védték a vermet, nem is voltak rá méltóak, hogy itt dögöljenek meg, további s menekültek, azonban Wulfrik fiait nem olyan hóból gyúrták.  Tizen voltak már csak életben, ketten odavesztek az elmúlt hetek során, de hosszú ostromra rendezkedtek be. Lőszerük volt bőséggel, és élelem is akadt még- bár utánpótlást hozó hajót jó ideje nem láttak. No nem mintha finnyásak lettek volna. Szerették a sült orkot, és a káosz kultistáinál is mindig akadt valami ropogtatnivaló. Az elmúlt napokban, mintha kissé alábbhagyott volna az ork nyomás, de Wulfrik nem bízott semmit a véletlenre. Amikor tehette fiaival újratelepítette az aknamezőt, és bőséggel megrakta az automata ágyúkat is munícióval. Nem azért élt majd százhúsz évet meg, hogy egy mögé osonó ork baltájától vesszen oda mint valami kölökkutya. Azt is sejtette, hogy a káosz is készül valamire, ugyanis egy ideje nem láttak gárdistákat, mindössze megvadul félnyomorék kultisták próbálkoztak a verembe való bejutással. vesztükre. A fiak tehát várták, hogy a káosz összeszedje magát és ismét teljes erővel vegye ostrom alá a Farkasvermet.

 

A káosz minden bajnoka egyszerre látta elméjében a hívó álmot. Mintha minden káoszisten egyszerre mutatott volna utat övéinek, és terelte-űzte volna őket a sziklákkal körülvett természetes leszállópálya irányába. A bajnokok gárdistáik élére álltak, és megkezdték a vonulást a Farkasverem irányába. Ha az istenek akarata az: akkor elfoglalják nekik a vermet- és közben eldöntik, melyik isten zászlaja fog felette lengedezni.

Arr'an Carone, a bálvány azonban ravaszabb volt. Démonhercegként  tudta, hogy még ha próba elé állítja is ura Tzeench, nem fog megharagudni, ha máshogy szerzi meg a vermet, mint direkt offenzívával. Biztos volt benne, hogy minden Khorne bajnok oda fog rohanni, hogy Nurgle hívei lassan, de annál biztosabban legyűrik mindet és, hogy Slaanesh ostoba szolgái talán még a Vermet se érik el. Ráadásul az a néhány gárdista, akiket sikerült megjelölnie maga számára, még nem álltak készen, hogy az Acél-erőd apostolaival megütközzenek, a kultusz tagjait pedig nem akarta feleslegesen odadobni holmi álmok miatt, így úgy döntött vár, és átengedi Nurgle- számára a lehetőséget. Ha csatát veszít is ezzel: épp csak a nyitólépést engedi át a Rozsda Lordjának.

 


 

 

 

 

Rendezvény

 

 

A 2. évad nyitórendezvényére e héten kerül sor. A Rendezvény alapvetően a káosz csapatok számára lenne lehetőség, hogy a frakciójukat kellően megerősíthessék a kampányra, de bárki részt vehet rajta és csatába szállhat az értékes buffokért és in-game bónuszokért.

Az évad során a rendezvényeken a teljesített objektívák Prométheumot is érnek, valamint hatványozottan számítanak a frakció pontba is (2x-es alap szorzó).

 

A rendezvényeken, a kampányban nem játszók is részt vehetnek, ilyenkor egy egyalkalmas csapatot irányítanak (amit ha kedvük úgy tartja elindíthatnak a kampányban is a későbbiekben).

 

A Rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz ami a pultnál fizetendő, és amiből 500 lefogyasztható.

Időpontja: júli 14. 17:30 (cirka 2.5 órás időintervallumot ölel fel)

A Káosz Hajnala- Nyitónarrátum

0

Tzakungster Mehir Karamatoz, másnéven az Egyes az irodájában ült, és a jelentéseket olvasgatta. A város, minden eddiginél nagyobb bajban volt, és ezt jól tudta. Leemelte orráról a szemüvegét, és ujjaival az orrnyergét dörzsölgette. A hetek óta tartó kegyetlen fejfájás nem akart csillapodni- és ennek okát a főtitkár is tudta. Azonban tenni- nem tudott ellene.

Körbenézett irodájának spártai berendezésén, és megrázta a fejét. "Talán mostanáig kellett volna élveznie az életet. Talán, már elkésett és mielőtt szórakozhatott volna véget is ér minden. -gondolta. azonban fegyelmezett férfi révén, elhesegette az aggasztó gondolatokat, és figyelmét ismét a jelentések felé fordította.

A terve nagyrészt sikerrel zárult, bár a siker mértéke eltörpült az utóbb kialakult borzalmas viszonyok közepette. A régi megsemmisítőbe csalt- és zárt bandák mindegyikével végzett a prométheum-tűz, és a telep utólag történő átkutatása során még káoszgárdista páncélokat is találtak a felderítők. Komoly készletre tettek szert T'au fegyverekből, amik remekül beleillettek, a használatukra kiképzett legújabb ügynök-csapat felszereléslistájába. Azok birtokában az ügynökség raktárából semmilyen extra felszerelésre nem volt szükség egy új csapásmérő csapat felállításához. A jelentések szerint a tűzben odaveszett egy kisebb tyranida harcos fészek is, ráadásul nem a megjelölt csoportból, így ezt is sikernek könyvelte el a Főtitkár- azonban aggasztó volt a tény, hogy egy eddig nem ismert barlangnyíláson keresztül jutottak be a létesítménybe. A barlangot lezáratta, és utólag prométheummal megtisztíttatta, azonban így is furcsa volt a tény, hogy hogyan és ki  tudta egyáltalán létrehozni a nyílást. Itt azonban nagyjából véget is értek a sikerről beszámoló jelentések.

Az orkok seregének nagyrésze elvonult. Az alsó város járatain keresztül felszívódtak, és csak az Isten tudja mit terveztek azzal a rengeteg zsákmánnyal amit magukkal vittek a mélybe. Ráadásképpen, az ügynökök sem tudtak a nyomukra lelni, ugyanis olyan mélyre ők sem merészkedtek a régi járatokba- vagy ha igen onnan sosem tértek vissza többet. Az 1-es bázisban megkezdték valami hatalmas hadi vasnak az összeeszkábálását, és mindenre hatalmas ágyúval lőttek ami az erőd közelébe merészkedett. A tény, hogy az orkok kezén legalább akkora tűzerő volt, mint a Nu'Arki gárda kezében, finoman szólva is aggasztó volt, pláne, hogy az Acheroni bombázók sem tudtak eljutni Nu'arkig az elmúlt hetek során. Ráadásként két távolabbi erőd is elesett és ork kézre került, valamint még mindig ők tartották a bánya bejáratainak túlnyomó részét (eltekintve pár jól ácázott ügynökségi kézen lévő titkos járatról).

A Városi Gárda csapatai komoly veszteségeket szenvedtek, és mindössze arra maradt erejük, hogy a TéT csapataival karöltve a Társasági negyedet teljes blokád alá vegyék, és szilajul védjék az anarchiával szemben. A gárda, hetek óta nem kapott erősítést a kaptárvárosokból, és bár készletekkel, munícióval és felszereléssel nem kellett számolniuk- a katonák mégis egyre fáradtabbak voltak és egyre nehezebb volt biztosítani a megbízható utánpótlást. Egyenlőre bőven volt emberanyaguk és felszerelésük, ez azonban néhány hét alatt megváltozhatott. A főtitkár meg is kezdte a készenléti ügynökök aktivizálását, és a másodlagos direktíva végrehajtását.

A Gépészek céhe még mindig nem reagált semmiféle megkeresésre, azonban aktivizálták a vörös szintű biztonsági rendszerüket, így a területükre még az orkok sem tudtak bejutni. Gyilkos robotszörnyetegek és automatizál ágyúk garmadájával elérték, hogy területük egyfajta halálzóna legyen minden betolakodó számára.

a Vasnegyedet gyakorlatilag szétbombázták az orkok az 1-es bázisból indított offenzivájuk során, így a terület most egyfajta pusztulatként ásítozott. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy az orkok lemészárolták az ottnai bandákat is, azonban az alsóvárosból lassan visszaszivárgó kisebb szervezetek, már meg is kezdték a negyed elbarikádozását, pláne mióta a Padre nyíltan hadjáratot hirdetett.

A Palotanegyedben a dark eldák nyíltan parádézni kezdtek. Teljes autogén zónának kiáltották ki azt elnevezvén 'kis-Comorrának' és komoly adókat kezdtek kivetni minden kereskedelmi tevékenységre. Állítólag némi belharcok is voltak köztük, és a Főtitkár mindenkinél megbízhatóbb értesülései szerint a legsikeresebb és utóbbi időben legaktívabb Dark Elda banda a Húsformálók, tulajdon nagymesterük áldozatául estek, aki valamiféle transzformációval "jutalmazta" őket eddigi sikereikért. A banda mindenesetre eltűnt, és a "bábmester" azóta nyíltan sétálgat a negyed utcáin, komoly testőri kísérettel, akik furcsa módon nem Dark Eldák, hanem mindenféle toborzott városi bűnözők. A főtitkár értesülései azonban ennél is pontosabbak voltak. A jelentésekben megemlítettek egy "halálfej" maszkos alakot, aki árnyékként követte a bábmestert, és akinek a puszta jelenléte is elejét vette mindenféle merénylet kísérletnek a színes kelmékbe öltözött haemonculival szemben. A Bábmester pedig tulajdonosként feszített, a legnagyobb és legsikeresebb bordélyház-kaszinó élén. A Tükörmaszk egy ideje elfoglalta az összes régi adótornyot, így szinte teljes felügyelettel rendelkezett a városi és városközeli rádiófrekvenciák fölött. Már csak a gárda saját adótornyai, illetve az ügynökség speciális technológiákon alapuló frekvenciái voltak mentesek az elda behatás alól.

A Padre és bandája sosem látott méreteket öltött, és az alsóvárosi ügynökök komoly káoszkultista aktivitásról számoltak be. A kultisták, gombamódon szaporodó kultuszhelyeiken nyíltan imádtak mindenféle káoszentitásokat, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek a neves felsővárosi dinasztiák körében is. A leg jelentősebb felbukkanó új entitás, egy állítólag testet öltött Tzeench-ita démonherceg volt, aki elfoglalta az egyik ősi feneketlennek hitt káoszkutat, és akinek kultistái állandó emberáldozatokkal hódoltak, mióta derengő fény látszott a kút mélyéről, és amióta a neki áldozó kultisták, Tzeench jelével a homlokukon tértek meg a zarándoklatból vagy másznak elő a kútból. Nagyjából a herceg felbukkanásával egy időben, az Acél-erődöt figyelő ügynökök is jelentést tettek: az erőd szélesre tárta kapuit és szokatlanul erős pszichikus aktivitást is észleltek a régióból.

A leg aggasztóbb hírek azonban azóta érkeztek, hogy az Acél-erőd megnyitotta kapuit. Tucatjával indultak meg a Káosz renegát gárdistái, Halálgárdisták és Káosz terminátorok, hogy Nu'ark ellen vonuljanak. Szerencsére első útjuk a Farkasveremhez vezetett, hogy ott végleg megtörjék a Space Wolf scoutok utolsó bunkerjét is. A főtitkár titkon és kivételesen ez alkalommal a farkasoknak szurkolt- bár attól tartott, hogy utóbbiak nem lesznek képesek megállítani- és talán lelassítani sem a káosz nekivadult hordáját.

Fejében egyre élesebben lüktetett a fájdalom, és a késztetésnek engedve kiürítette a zöld lével teli poharát. Ahogy a szer végigperzselte nyelőcsövét, és tanyát vert gyomrában, érezte, hogy tompul a már-már elviselhetetlen fájdalom, és ismét lélegzetvételnyi szünetet tart az elméjét ostromló pszichonikus pengeként hasogató kín. Kilátástalannak -de közel sem végzetesnek tűnt a helyzet. Úgy érezte, Nu'Ark napjai meg vannak számlálva, és közel sem biztos, hogy az oly sokáig dédelgetett terveik sikerrel járnak. Azonban nem volt még minden veszve. Az idő ellenük dolgozott, de még meg sem kezdték a tényleges fegyverbehívást. Elkezdte hát összeállítani a saját jelentését amit majd elöljárói elé tárhatott.

Tesla Hive- novella füzér

0

Előtörténet

A „Zsákmányoló Skacok” névre keresztelt hatalmas ork űrhajó kilépett a hipertérből. Egyenesen egy hatalmas ütközet közepébe, mely Armageddon háború dúlta felszíne felett zajlott. Baloldaláról a Fekete Templomosok torpedói és lézer ütegei sorozták meg, míg a bolygó felőli oldalról Ghazgkull Hadúr seregének tagjai. Így megy ez az orkoknál. A Skacok legénysége röhögve viszonozta a tüzet mindkét irányba, miközben felkészültek a landolásra. A kommandorkok kitettek magukért a Tesla rendszerben. A sereg fele hitte, hogy a vezérük, a Halálgárdista tüskés embörök megfuttatója, ki a Morkarion nevet vette fel, nem más, mint az ork istenek prófétája. Micsoda agyas terv volt! A Bogarak intelligens fajtáját elrabolni, majd keresztezni a squigekkel… Igaz, a kezdeti kísérletek vége rendszerint az volt, hogy egy osztag lángszóró skac mentette ki a tomboló kaszapengéjű nida harcosoktól a dokikat. Mégis, valamit elértek, ezt mindenki látta. A harcosok abbahagyták a szökési kísérletet. Megették a gretchineket és squigeket, amikkel kínálták őket, illetve saját elhullott társaikat is. Beletörődtek, hogy a zorkok a legjobbak! Hagyták a legvadabb kínzásokkal felérő kísérleteket. Amelyik harcos meghalt, azt megették a társai. Az egyik példány erősebb volt a többinél. Kezeiből penge és egy ostor alakult ki, a kaszapenge párjával pedig megtanulta az ork dobbantó-kódot! Kommunikált velük! Eleinte egyszerű szavakat. Éhség, Álmosság, Fény, Sötétség. Igen, nem, emberek, harc… később már…

Morkarion visszagondolt a tervére. Hol siklott félre? Mentőkapszulájában ülve nézte, ahogy a lángoló űrhajó látszólag lassan felszántja a Hamusivatagot. Minden akkor romlott el, mikor a légkör felső részébe érve a többi ork végre nem rájuk lőtt. Amikor elcsendesedtek a lövések, a bogarakra vigyázó orkok testébe csontkampók vágódtak, és berántották őket az elkerített részre. A hullákat használva a bogarak túlélték a többi őr lövését, majd felmásztak a falon, és lemészároltak mindenkit. Ezt korábban is megtehették volna. Lehetetlen, hogy ezek gondolkozzanak, tervezzenek… színleljenek… Morkarion dühe az egekbe szökött. Bal kezében tartott baltájával lecsapta a legközelebbi ork fejét. A bogarak megfizetnek még. Biztos volt benne, hogy a nyavalyások túlélik a becsapódást, aztán szaporodni fognak. Ő pedig nagyobb lesz, mint a Hadúr!

 

Nu’Ark közelében egy csapat nida harcos osont az éj leple alatt. A túlélők. Vezérük négy részre osztotta a társaságot. Fejükben ott volt késztetés formájában a parancs, hogy menedéket és bázist kell kiépíteniük. Apránként építik fel egy új sereg alapját. Az első csapat feladata lett, hogy leszámoljon a környéken portyázókkal, és utána védvonalként óvja a nida felségterületet. A második feladata a felderítés, beszivárgás, információszerzés. A harmadik az otthonteremtő csapat, akik kiépítik a csapdákat, menekülő járatokat, búvóhelyeket. A negyedik feladata az ellenség levadászása. Ezt a legokosabb harcos, a vezetőjük maga vállalta el.

 

Miután felfaltak pár helyi banditát, megtudták, hogy a fészküket az Alsó Város nevű helyen húzták fel. Információkat szereztek a bolygón dúló háborúról, az ork klánok jellegzetességeiről, a kisebb csapatok halálos kutató expedícióiról és a prométheumról is. Amíg kialakult egy biztosabb bázis, a nida harcosok civil embereket támadtak meg. Ám hamarosan megérezték az elda felderítőket, a káosz bábjait, ember katonákat és a magukat astartesnek hívókat is. No meg az orkokat.

Egy alkalommal a negyedik osztag parancsnoka szándékosan nem vezényelt támadást az orkokkal kézitusázó ember katonák ellen. A tíz ember túl sok. Kilenc. Hét. Négy. Kettő. Roham. A három kifejlett harcos hátba támadta az orkokat. Az emberek látták a Fekete Halált, amint négy kaszapengével szélsebesen belezi ki az ellenségeit. Látták a Pengefejűt, a vezért, aki szorosan a nyomában járva, négy karját és a fejét is használva ölte meg az orkokat. Látták a két karddal ördögien jól bánó szörnyet is. A Kardbestia nevet adták neki. Felkészültek a halálra. Ám az nem jött. A nidák ránéztek az emberekre. Kerregő hangon mondtak valamit, majd vezérük furcsa, logikus ritmusban dobbantani kezdett a lábaival és a kaszapengéjével. A sötétből egy vak ork mászott elő.

  • Ne féljetek rózsaszín húsok, a mi ellenségeink a zöldbőrűek azért, amit tettek velünk. Fogjátok ezt az adattáblát. Nézzétek meg.  – azzal átadott egy tipikusan ork módosítások nyomát viselő adattáblát. – Tessék. Elmondtam. Most öljetek meg bogarak, ahogy megegyeztünk. – fordult a Pengefejű irányába. Az alfa harcos előrelendült, és leharapta a fejét. A tiranidák visszaolvadtak a sötétségbe.

Később, a kantinban

  • Szórakoznak velem, újoncok? A tiranidák mentik meg a maguk seggét az orkoktól, és egy orkkal beszélgetve üzennek az embereknek? Ezek a tiranidák! Veszélyes, agresszív rohadékok. De csak állatok. Legközelebb majd a hangyák fognak üzenni, hogy kérjenek kenyeret? Nézzék, nem tudom, hogy találták ezt a táblát, nem érdekel, ha a csapatukat hátrahagyva leléptek, hogy ezt elhozzák. Tekintsük úgy, hogy a tiranidáknak köze nincs ahhoz, amit összehordtak. Ma két kört ingyen ihatnak itt, aztán Hauserék alakulatában jelentkeznek holnap reggel. Ha kiszivárog az a baromság, amit nekem mondtak, akkor mindkettejüket egy kiméra orrára kötöztetve küldöm be az orkokhoz! Látom, hogy értik. Bármit tapasztaltak, az ziher, hogy nem ork-nida szövetséget láttak. Lelépni.

 

Az Alsó Városban

Pengefejű volt az első a Kaptárflottájában, aki úgy döntött, a végső győzelemhez módszert kell változtatnia. Az orkok dobbantó nyelve logikus volt. Hamar felfogta az üzeneteket. Figyelte hetekig a dobogást, amivel az orkok üzengettek a különböző szintek között. Azt csak később tudta meg, hogy az összes ork klán közül épp ez tiszteli a legkevésbé a technológiát, és hiszi, hogy a nyers erő és brutalitás, no meg a régimódi utak vezetnek a nagysághoz. Aztán azt is megtudta, hogy egy másik klán áll valójában a hierarchia legmagasabb fokán. Az egyik a dolgozók klánja. A másik a vezetőké. Ezt teljes mértékben meg tudta érteni. A Morkarion nevű vezér is ide tartozott, nem a dolgozók közé. Ha túlélte a landolást, célszerű lesz felkutatni és likvidálni. Másodlagos feladat lesz génorzók nyomait keresni, hogy jelezhessenek végre egy Kaptárflottának a húsban gazdag bolygóról. De óvatosnak kell lenni. Egy frontális támadás során az ellenségek akár szövetkezhetnek is. Mindig a sötétben lopakodva, csendben szabotálva kell gyengítenie a harcoló feleket. Az információt pedig a fejekből nyerheti ki, amiket felfal. Nem lehetnek túl sokan, mert felhívják a figyelmet a fészekre.

 


Az első ütközet

Pengefejű sok tekintetben volt fejlettebb a többi harcosnál. Nem véletlenül válhatott a második legerősebbé. A Prime természetesen felette állt, de a harcosok közt ő volt a vezér. Az orkok a squigkísérleteik során úgy megkínozták, hogy sokkal szívósabbá vált, és ez a tulajdonsága megmentette az életét, mikor Pregdrag orkjaival elkerülhetetlenné vált az összecsapás. Épp egy szellemvárosnak tűnő negyeden vágott keresztül két társával, mikor meghallották, és megérezték az orkokat. Harsányan röhögtek, színes gatyáik, kalapjuk messziről észrevehetővé tették őket. Pengefejű felmérte hallás alapján a távot. Nem bírt magával, és izgatottan felvisított. Az orkok azonnal tudták, hogy ellenség van a közelben. A tiranida csapat futásnak eredt. Ám egy ragadozó állattal ellentétben ők nem a préda felé igyekeztek, hanem rejtőzködve, a puskák hatótávján túl, faltól-falig rohantak. Alig csaptak zajt, úgy osontak, akár egy lictor. Aztán egy pillanatra meglátták az orkokat, akik hatalmas, kékesre és barnára festett üzemanyag tároló hengerekre másztak, hogy jobban lássanak. Itt-ott vörös lézerpöttyök suhantak el. Egy romos ház árnyékában Fekete Halál a pöttyöt figyelte. Amerre jár, az orkok arra néznek. Milyen figyelmetlen ez a préda! Vagy ez csak csalétek volna? Hát… egy jó vacsorameghívást nem lehet elutasítani…

Fekete Halál előre ugrott, és máris egy felüljáró alá húzódott be. Nem volt lövés. A pötty épp egy emelettel feljebb járt. Amikor a többiek is utánaeredtek, kapáslövések dörrentek. Az ork őrszemek gyilkos tüzet nyitottak az első mozgó árnyékra. A gyilkos nidák azonban úgy rohantak, hogy az orkoknak esélye sem volt megölni őket. A következő tíz métert egy másik felüljáró felé tették meg, ám ezúttal egy kóbor lövedék Pengefejű válláról pattant le. Vicsorogva konstatálta, hogy a kitinvértje sokkal erősebb, mint az acél magvas lövedék. Aztán egyszer csak megérkeztek! Az orkok közül négyen két barna hengeren álltak, ők voltak az első védvonal. Az alfa felmérte a távot. Nem fognak tudni odaérni, felmászni a falakon, és még meg is ölni őket. Bízott magukban. Kiadta a néma parancsot, és futásnak eredt. A falhoz érve mászni kezdett húskampóinak hála egyre magasabbra. Társai követték őt. Az orkok fentről ugyan lőttek rájuk, de semmi eredménnyel. Aztán a három nida felért. Pengefejű egy buzogányt lóbáló skacra vetette magát, ám elbizakodottsága majdnem a fél szemébe került. Hiába volt a lendülete, hiába volt sokkal ügyesebb a közelharcban, ellenfele pótolta hiányosságait a lelkesedésével. Harsányan röhögve tért ki a csapások elől, majd egy hatalmas ütéssel akarta kicsapni ellenfele szemét. Pengefejű az utolsó pillanatban rántotta fel a vállát, így a choppának hívott husáng az alfa bal felső vállát zúzta be. Közben mellette Kardbestia két kardjával halálos táncot lejtett egyszerre két másik skac előtt, aztán egy váratlan támadással, a kaszapengéivel kisöpörte az egyikük lábát. Az ork káromkodva zuhant a mélybe, de szívóssága miatt meg sem érezte a becsapódást. Nem volt idő törődni vele. Odalent nem jelent gondot. Fekete Halál azonban rászolgált a nevére. Egyetlen rohamból ölte meg áldozatát. A jobb szélsőt szemelte ki, négy pengéjét egy csapással belevájta a szerencsétlen ifjoncba, és a rángatózó testből hatalmasat harapott. Két pillanat alatt lenyelte a nagyját. Aztán máris odacsúszott Kardbestiához, hogy túlerővel győzzék le az ellenfelet. Pengefejű másodszorra már nem hibázott. Kaszapengéivel félrelökte az ork fegyvereit, húskorbácsa megragadta az ork lábát, és lehajította a mélybe. Ekkor azonban az ork őrök éktelen haragra gerjedtek. Pusztító golyózáporral szórták meg a környéket. Mork megvédte a saját társaikat aznap, ám Kardbestia nem volt ilyen szerencsés. Az ork vezér lövése letépte az egyik oldalán a páncélt, és számtalan helyen roncsolta a testét. Pengefejű mellébe egy shoota lövedéke csapódott, és ő vért köpve jött rá, hogy nyílt terepen várja, hogy az orkok lelőjék. Fekete Halál és Kardbestia, miután több szúrással és harapással sikerült ártalmatlanná tenni ellenfelüket, ösztönösen a mélybe vetették magukat, hogy megöljék a két lezuhant zöldbőrűt. Azok még a zuhanás okozta sokktól kábán feküdtek a hátukon, mikor a nidák földet értek. Egy kimondatlan paranccsal Pengefejű a legközelebbi orkra uszította társait, akik egyetlen lendülettel koncolták fel a szerencsétlent. Az ork több sebből vérezve métereket repült el valamerre, látszólag élettelenül. Társa nem esett pánikba, kikúszott a hengerek mögül, hogy a többi éberen őrködő ork lelőjön bárkit, aki követi. Odafent Pengefejűt több lövés és seb érte, így egy pillanatra mérlegelte, hogy átugorhatna az ork főnökkel, és megölhetné… de lehet, hogy alulmaradna. Inkább halálos nyugalommal eltelve a társaihoz ugrott. Kis szünet állt be a csatában. Az orkok most ébredtek rá, hogy négy társukból hármat nem látnak. Fekete Halál hirtelen előrelendült, kisprintelt a fedezékéből, felnyársalta a szívós skacot a földön, majd visszapenderült az árnyak közé, mielőtt akár egyetlen lövés is eldörrent volna. A hengert, és egy régi vascsövet a közelében szilánkosra lőttek a dühös orkok. Bár a főnök egyben tartotta a bandát, bizonytalanságukat érezték a nidák. Taktikát változtattak. Hirtelen újra rohanni kezdtek, ezúttal visszafelé, a lövések távján túl. Most már Fekete Halál is komoly sebet kapott ugyan, de még tudott küzdeni. Eltűntek a sötétben. Kaparászó hangjukat visszhangozták a nedvesen csillogó csövek, rácsos szervizaknák. Az ork vezér parancsot adott a sérültek összekaparására, és inkább visszavonulót fújt. Pengefejű később visszatért, és megette a halott ork maradványait. Az emlékei egy dologra koncentrálódtak: prométheum. A halott úgy vélte, ha sokat talál belőle, a Főnök majd előlépteti. A prométheum a legfontosabb felfedezés lehet ezen a bolygón. Az ork emlékei alapján, és az eddig itt elfogyasztottak alapján új tervvel állt elő. A mai küzdelemben szerzett sérüléseit gond nélkül begyógyítja, ha evett. De ez a prométheum… ha sikerülne készleteket felhalmozni belőle, az a nidák éhes szájába csalná az embereket. Mivel az orkok elmentek, Pengefejűék felkutatták a környéken lévő két prométheum hordót. A fészkükön is találtak egyet a szaglásukkal. Korábban jelentéktelennek vélték. Ám most… Pengefejű más volt, mint az eddigi Alfák. A fogsága alatt számtalan módon tanult az orkoktól és az orkokról. Megértette a csere fogalmát. Bár a Prime kivételével senki sem értette, mit csinál, Pengfefejű és csapata egy prométheum hordóval elillant.

 

Kovac „Bökő” Hoffman egyike volt a Patkánybőrűek guberátorainak. Éppen egy halott astartes felderítő görcsbe merevedett ujjai közül akarta kicsavarni a kést, amikor forró leheletet érzett a nyakán. Lassan fordult meg, a hátán jeges borzongás futott végig. A biztos halál tudata. Átkozta magát, amiért nem hallotta a mögé lopakodó… kit is? Amikor megfordult, és meglátta a karnyújtásnyira kitátott agyaras szájat, sikoltani akart. De e helyett csak halkan vinnyogott, mint egy … nos … patkány. Amikor egy egész életnek tűnő perc múlva sem halt meg, összeszedte magát. Pengefejű jellegzetes fejét felismerte. Hallott róla, hogy állítólag két embert megkímélt, hogy elterjeszthessék, orkokat akar ölni. Egyesek az Alsóvárosban kiröhögték az ilyen híreket. De Kovac ismert személyesen egy guberátort, aki egyszer meglőtt egy kutyát, és a kutya onnantól csak és kizárólag rá vadászott. Végül persze megölték, és a húsából sokan jóllaktak aznap. De tény, hogy az állatok is tudnak bosszút érezni. De, hogy gondolkodni, beszélni? Akkor mit akarhat? Mintha a lény olvasott volna a fejében, hátrébb húzódott, igen lassan, és egy másik tiranida jelent meg mellette. Egy prométheum tartályt szorongatott. Pengefejű a tartály felé intett a kardjával, majd Kovac felé. A nida harcos a hordót lerakta a meghökkent emberhez. Aztán Pengefejű a kardjával a hullára mutatott, és ismét a hordóra.

  • Alric alsóira! Ez komoly? Cserélni akartok? Adtok prométheumot – pillantott kapzsin a világoskék hordóra -, ha hullákat hozok nektek? Vagy rabszolgákat? Ti tényleg az orkokat gyűlölitek? Jó, csak költői kérdés volt! – felelte gyorsan, mikor az ork szóra a két tiranida dühösen felhorkant. – Áll az alku. Tietek a hulla, de a kését előbb kiveszem az ujjai… - idáig jutott, mert Pengefejű villámgyors mozdulattal levágta a felderítő csuklójánál a kezét. A pengéjével odébb pöckölte azt, és felkapta a hullát. Eltűnt az örök félhomályban. Kovac azonnal felkapta a kardnak is beillő kést, amelyről leváltak a sérült ujjak, és az övébe tűzte. Felemelte a prométheumot tartalmazó tartályt is. Ezzel gazdag lesz! Bökő, a koldusok királya! Nem is! Bökő Alsóváros ura! Hatalmas tervekkel indult visszafelé. Tudta, kinek adhatná el a hordót. A pénzből pedig emberekre lesz szüksége. Egy bandára…

 

A Prime érdeklődve figyelt. A gyógyulófélben lévő harcosok egy astartes felderítő hulláját hozták magukkal. Bedobták a nemrég elkészült medencébe, ahol a mikrobiális tiranida életformák azonnal el kezdték lebontani. Hamarosan zöldesszürke trutymó jelent meg a medence felszínén. A Prime intésére egy harcos leszüretelte az anyagot karmos mancsával, és a keltetőbe vetette. Már volt benne egy-két holttestből származó anyag. A Prime mentális utasítására a massza fortyogni kezdett, a dns láncok agresszívan tekeredve sejteket hoztak létre, és hamarosan a sejtekből végtagok lettek, majd alig fél nap múlva egy újszülött tiranida harcos bújt elő. Kerregve próbálgatta két pár kaszapengéjét, valamint a mellkasából előszökkenő húskampókat. Pengefejűre nézett, és mind felé, mind a Prime felé hódolattal telve meghajolt. Az elkövetkezendő csatákban vagy hasznos lesz, és kifejlett harcosként indulhat csatába, vagy elhull, és a holttestével táplálja egy újabb harcos születését.


Második csata


Valami volt a levegőben. A Prime érezte. Valamilyen méreg. Lassította a gyógyulásukat, a fejlődésüket. A peremvidéken portyázó harcosok könnyebb sérüléseket szenvedtek egy Vérangyal felderítőcsapat lövéseitől, ellenfeleiket végtagvesztésekkel kergették el, ám a portyázók sebei fele olyan gyorsan gyógyultak, mint korábban. A Prime-ból hiányzott a lictorokra jellemző különleges érzékelő szervek garmadája, de úgy vélte, tudja, hogy honnan jön a furcsa, mérgező permet. Pengefejűt és három harcosát hívta magához, hogy dolgozzon ki egy stratégiát a méreg forrásának megszüntetéséről. Az alfa jelezte, hogy ezúttal felderítésre, információszerzésre indulnak, nem harcolni. Ha szükséges, védekeznek majd, de inkább lapulva, osonva gyűjtik be a nyomokat. A Prime elismerően kerregett. Ha kudarcot vallanak, legalább a sérülésekkel nem kell törődniük. Az új harcost vizslatta. Tesla harcosai mind erősebb kitinnel rendelkeztek, mint a Leviatáné, hogy az ork fegyvereknek ellenállóbbak legyenek. Ám ez a példány nem rendelkezett adrenalint termelő szervvel. Vajon tudja majd tartani a lépést a társaival? Ki tudja, mivel kerülnek szembe? Érezte, hogy valamilyen lény lapul a sötétségben. Vár. Nem fog közelebb jönni a fészekhez, ám le fog sújtani, ha valaki egyedül marad. A méreg miatt lassult a medencékben fejlődő organizmusok növekedése is. Ez a küldetés prioritást élvez.

Pengefejű megközelítette a területet, ahonnan a furcsa méreg párolgott. Egy hatalmas tartály roncsait látta a magaslatról, ahová felmászott húskampói segítségével. Egy töredékmásodpercre génjei mélyéről feltörő emlékképeket látott, melyek segítettek neki a megértésben. Egy másik bolygón, egy másik alfa és falkája vett körbe egy vörös hajú sötét elda nőstényt, és egy páncélos farkas szagút. A nő magabiztosságot sugárzott, ezért a harcosok óvatosak voltak. Aztán egy gombnyomás, és a közelben elrejtett bombák mérges gázt spricceltek magukból a tiranidákra. Az elda és az emberfarkas gond nélkül vágott át a Kaptárelmétől pillanatra elvágott nidákon át. Szó szerint.

Az emlékkép elenyészett. Csapda! A közelben mozgolódást látott, sötét eldák siklottak fedezékből fedezékbe. A fegyvereik egy része nem volt veszélyes, ám a lőfegyvereik közt akadt halálos is. Valamilyen ládák felé mutogattak. Az alfa döntött. A kis falka a legközelebbi két láda felé iramodott. Akármi is volt a szétrobbant tartályban, a nagy része elpárolgott, ám a környezetet síkossá tette. Pengefejű mentálisan üzent társainak: „Futás és rohamozás csak óvatosan!” Talán a méreg maradéka miatt, de mind nyugtalanabbak voltak a szokásosnál. Látták, ahogy a sötét elda vezér előreszáguld, a terep adta lehetőségeket kiaknázva, hogy felkapjon egy ládát, majd rohan is vissza a társaihoz, akik pisztolyaikkal a romokat pásztázták. Aztán a nő nem vette észre a csúszós járólapot, és elesett. A láda csattanva csúszott egy másik elda elé. Érdekes módon azok, akik futva felkapták a ládáikat, mind elestek hamarosan. Ám szemmel láthatóan félelem és zavarodottság uralkodott köztük. Ők is érezték azt a láthatatlan valamit, ami az egyedül lévőkre lesett a félhomályban. Nem kockáztatták a közelharcot a félelmetes nidákkal. Helyette gyors visszavonulót fújtak. Pengefejű dühösen horkantott, látta, hogy ellenfelei épp annyira gyorsak, mint ők. Sosem érik utol a nőstényeket. Bármi volt a ládákban, a Kaptárelme üzente, hogy nagyobb haszna lehet, ha nem a fészekben rakják le. Pengefejű enyhén módosította saját testét, hogy a hátára izomkötegekkel szíjazza a dobozt, így nem zavarta a harcban. A másik dobozt Kardszörny kapta, ahogy az útközben lelt prométheumhordót is. Mire visszatértek a fészekbe, Pengefejű érezte a Kaptárelme jutalmát. Génjei mélyéről tört elő az a képesség, hogy ellássa a legsúlyosabb sebeket is. A fészket védő harcosok sérültjein gyakorolt. Volt, akin tudott segíteni, volt, aki csak magára számíthatott. A zsákmányolt prométheumot elvitte az emberkereskedőnek. Ezúttal valami kékbőrű, humanoidokat kapott, a nevük tau volt. Gorgon már harcolt ellenük. A fegyvereik nélkül nem voltak ellenfelek. Pengefejű és a falkája megették őket. Hamarosan jött a változás. Fejükben a könyörtelen hangú Kaptárelme szólalt meg. Parancsot kaptak, hogy fejlődjenek, erősödjenek, mert nem várható erősítés egy ideig. Az alfa felidézte, miért lett dühös a sötét eldák miatt. Nem érheti utol őket, tehát le kell lőnie a prédát. Csontkarmai helyén csonttüskék sarjadtak, hamarosan úgy lőtt velük, mint, aki mindig is ezt csinálta. Mintáját követve Kardszörny is ilyen lőfegyvert növesztett. Az alfa vére és Fekete Halál vére is savassá változott. Egy orknak talán nem okoz bajt. De a többi prédának… Az erősödő banda feromon jelei miatt az újszülött harcos testében változás indult be. Kialakult az adrenalin szerve. Jó! Legalább tudja tartani a lépést!

 

Nemsokára éles pszichikus sikoly ért el a fészekbe.  Az alfa és falkája elindult a pusztába, hogy kiderítse, mi lehetett az. A nyomok egy bánya bejáratához vezettek. A Prime távoli, sürgető érzését elnyomták magukban. Ösztönösen érezték, hogy az orkok, amik a bejáratot védték, valódi fenyegetést jelentenek. Futva közeledtek az aljnövényzetet kerülgetve, golyók röpködtek fejük felett, ami talált, azt a megerősített kitinlemezek állították meg. Aztán az Újszülöttet több találat is érte, felbukott. Hátrahagyták. Nem kár érte. Felrohantak a falakon, ám ilyen közelről az orkok nem hibáztak. Néhányuk fegyvere bedöglött vagy kifogyott. Ők késeikkel indultak a csatába. Fekete Halál volt az első, aki összecsapott az orkokkal. Pengéivel lesodorta a kőfalról az első orkot, majd átvetődött a közeli bunker tetejére, hogy összecsapjon a banda vezérével. Sajnos az orkok számíthattak egy ilyen húzásra, vagy csak képtelenek a takarításra, mert a fegyverolajtól síkos tetőről áldozata mellé zuhant le. Dühében miszlikbe szabdalta az orkot, ám egy erős ellentámadás miatt nem tudta végleg megölni. Pengefejű és Kardszörny is becsatlakozott, amikor a frissen evolvált csonttüske lövőikkel megsorozták az orkokat. Talán a friss fejlődés miatt, de nem sok kárt okoztak. Pengefejű egy bátor rohammal rávetődött a falról egy ork nobra, akit sikerült is levágnia, ám a főnökük által feltüzelt ork katonák váratlan rohama miatt Pengefejű visszavonulót fújt. Amikor biztos távolságba értek, látta, hogy az újonc is, Fekete Halál is komoly sebeket szereztek. Túl értékesek voltak, hogy felfalja őket, így a fészek biztonságába küldte őket, hogy pihenjenek, regeneráljanak. Bár nem sikerült lejutniuk a bányába, alapos zűrzavart okoztak az orkok közt. Kitapasztalták a reakciójukat, megízlelték a fegyvereiket, és mindannyian éltek. A Kaptárelme pedig türelmes. Idővel a tiranidák felfalják Armageddon lakosait! Amikor már a fészek biztonságában voltak, Pengefejű összegezte a tapasztaltakat magában. Rémlett neki, hogy a nagy előrenyomulás alatt génorzó kultistákat látott maguk mögött, amint megpróbálják feltartani az orkok erősítését. Ha tudta volna, hogy vannak itt ilyen szekták, mindjárt kettő is, akkor talán jobban megtervezhette volna a rajtaütést. Majd legközelebb! Mindenesetre a Prime máris kiküldött egy harcos alakulatot, hogy kutassa fel a kultusz nyomait. Bármi is járt Pengefejű elméjében, a Prime tisztán olvasott belőle. Pengefejű érezte az elégedettséget. Új képességekre tett szert, így még több testet vihetett vissza a növesztő gödrökbe. Két harcosa sérülései miatt kiadta a mentális parancsot, hogy szülessen egy Lövész harcos. Idővel majd fejleszt magának valamilyen erősebb fegyvert. Szükségesek a lőfegyverek! Az új harcos szájából enyhén savas nyál csöpögött. Nem elég erős még, hogy átmarja egy gárdista vértjét, de jó jelnek tűnik! Kardszörny is fejlődött az összecsapás után. Pengefejű tisztán érezte, hogy ezt kizárólag annak köszönheti, hogy Fekete Halál gyógyul. A Kaptárelme nem akart egy újoncot, meg egy félelmetes harcost elveszteni, így Kardszörny fejlesztgette a technikáját, míg képessé nem vált a fókuszált ütésekre kardjaival. Vajon ki lesz a következő ellenfél?

-Idáig juthatott a gondolkodásban amikor pszihikus sikoly rezgett végig az összes harcos tudatán. A gyengébbek  génjei összeomlottak, és remegve másztak vissza a keltetőbe, ahol visszaolvadtak a génállományba. Az elsődleges harcos csapat, az alfa és a legerősebb harcosok is a földön fetrengve agonizáltak. A prime-nak is órákig tartott mire rendezte saját tudatát és összeszedte harcosait. Komoly veszteségeket szenvedtek, és most ébredt csak rá: óriási hibát követtek el harcosai amikor magukat mentették, és az orkokkal időztek ahelyett, hogy a nyomásnak engedve utána jártak az első sikolynak.  A kaptárelme ereje csökent, és ettől fogva a prime-nak sokkal nagyobb nehézségébe került a harcosait irányítani.

Harmadik csata

A Prime tervezett valamit, de Pengefejű nem értette még, hogy mit. Az egyik harcos alakulat a génorzók nyomait kutatta, egy másik a rabszolga kereskedőkkel alkudozott, és szemmel láthatóan egyre jobban ment nekik, hiszen rengeteg testet kaptak a prométheumos hordókért. Ennek hála a savas nyálú lövész harcos elkísérhette őket a Prime által kijelölt területre. El kellett rejteniük a nemrég zsákmányolt hordókat arra az esetre, ha valami miatt a fészek helyzetére fény derülne. Elsőnek Kardszörny érezte meg, hogy valakik közelednek. A szaguk alapján sötét eldák, ám ezek kicsit mások voltak, mint a múltkoriak. A hatalom érzete lengte körül egyiküket. A vezérük! Pengefejű találgatni próbált. Mik lehetnek a céljaik? Nem mozdult a hordók mellől, az újhús is meglapult, ugrásra készen. Egyedül Kardszörny pásztázta egy romos erkélyről a környéket. Valami mozgott az árnyak közt, ám végig lőtávolon kívül volt. A sötét eldák legalább annyira gyorsan mozogtak, mint a tiranidák. A fegyvereik is mások voltak, mint az előzőeknél. Aztán hirtelen a sötétségből egy éjfekete színű lövés érkezett, és hanyatt lökte Kardszörnyet. Szerencsére emiatt a többi lövés az erkély korlátját és az épület falait találta el. A fájdalom elviselhetetlen volt, vadabbá tette a harcost, ám épp a vadság miatt az agya kevésbé tudott fókuszálni. Megeresztett egy lövéssorozatot az árnyak felé, valamit el is talált, de egy felszikrázó energiamező eltérítette a csonttüskéket. Pengefejű nem várt tovább. A támadókat oldalba akarta kapni. A kecses alakok azonban végig úgy táncoltak, hogy sem ő, sem Kardszörny nem tudták meglőni őket. Megkerültek egy omladozó falat, és végre meglátták a sötét eldák vezérét. Ravasz, erős, szívós volt. Testéből a nidáknak ismeretlen fegyverek, eszközök nyúltak ki, bár a vágóeszközök funkciója már ismeős volt nekik az ork kutatások miatt. A gének mélyéről Pengfejű elméjébe szökött egy név. „Homonkulusz”. Legalább annyira szeretett kísérletezni idegen fajokkal, mint Morkarion dokijai. Kiadta a parancsot. Ha elfogják vagy megölik, a sötét eldák talán elkotródnak, és nem fedezik fel a hordókat. Pengefejű és az újhús, akinek szájából sav csöpögött becserkészték áldozatukat. Közben a sötét eldák előugrottak a fedezékeikből, és plazmagránátokkal dobták meg Kardszörnyet. A szívós harcos ellenállt, bár sérülései egyre komolyabbakká váltak. Aztán egy nagy erejű lövés miatt megszédült, lezuhant. Pont az ellenség orra elé. Pengefejű elégedett volt. A harcosa előbb fog felugrani, mint, hogy megrohanják, és akkor… ám Kardszörny nem tudott felkelni időben. A homonkulusz megrohanta, de érdekes módon a sötét eldák nem. Mi lehet az oka? Az ellenséges banda gyorsan futott a felbukkanásukkal ellentétes irányba. Ezek szerint tudták, hogy mire számíthatnak! A rejtek lelepleződött, másikat kell keresni! Pengefejű elhatározta, ha már nem éri utol őket, legalább a homonkuluszt megöli. Ám hiába rohanták be végül mindketten, a homonkulusz könnyen tartotta a lépést ellenük. Félelmetes volt közelharcban! Újabb bizonyíték, hogy Tesla harcosainak szükségük van egy távoli lövészre. Rövid, de gyors összecsapás során sikerült nekik alaposan megsebezni a homonkuluszt, de az újhús is, Kardszörny is erősen vérzett. Az újhús dühében savat köpött ellenfelére, aki ekkor végre belátta, ha marad, végül ínyencfalattá válik. Ugyanakkor Pengefejű mást is érzékelt! Ellenfele dühét, gyűlöletét a sötét elda társak iránt, akik magára hagyták! Esetleg ez náluk szokás? A préda hátra hagyja a koncot a ragadozóknak? Mivel intelligens lényekről van szó, a homonkulusz talán bosszút forral majd sajátjai ellen? A hangtalan parancsot megkapták. Kardszörny a csontkardjaival egy utolsó csapást mért ellenfelére, akit sikerült hátrébb lökni. Az újhús és Pengefejű ezzel egy időben hátrébb lépett. A csonttüskevetőket leengedték. A homonkulusz szemében kíváncsiság és talán döbbenet villant. Pengefejű a kardjával a sötét eldák után intett, majd, emlékei alapján utánzott egy embert, aki kését elhúzta a saját torka előtt. A jelzés alapján talán a homonkuluszt sikerül társai ellen uszítani!

 

A második rejtekhely, amit találtak végül megfelelt. Egy függőleges légakna falában volt egy panel, amit elhúzhattak. A mindenütt lerakódott nyálka eltakarta a fentről lefelé nézők elől a réseket. Eldugták a hordókat, majd visszatértek a fészekbe. Az újhús ekkor a Kaptárelme áldásában részesült. Megfürdött a keltetőmedencében, és, amikor kijött, egy halálos fegyverré alakultak végtagjai. Most már savágyút tartott célra, a szájából mérgező nyál csöpögött, a padlóba apró lyukakat marva, mellkasából húskampók szisszentek elő, a karjain adrenalintermelő szervek nőttek. Pengefejű elégedett volt. A medencét körbeállta a falkája. Kardszörny elképesztően szívós volt, sebei nagy része már be is gyógyult, Fekete Halál és a másik újhús is egészségesek voltak. Nem, a lövészt megilleti egy név. Savköpő. Ezt a nevet kell elterjeszteni az emberek között. A neveknek hatalma van! Félelmet kelt az ellenségben! A falka immáron teljes létszámban várta a vadászatot!

Negyedik csata

A Kaptárelme erős sürgetést küldött Pengefejűnek. Végre lehetőség nyílik, hogy fontos előrelépést tegyen a sötét eldák kiismerése felé. Eredetileg az alfa egy új játékos bandája ellen akart vonulni, ám a Kaptárelme elnyomta a késztetést. Rajtaütés! Ahol a Seven Woe kultusszal összecsaptak. Újra vissza kell térni. Foglyok kellenek! Kísérletezni kell… Pengefejű és négy harcosa bevette magát az árnyak közé.

Az alfa érezte, hogy csapdába sétálnak. Ravaszul felállított csatarendben sétáltak be a csapdába. Várták, hogy ellenfeleik körülvegyék őket. Érzékeny hallásával megszámolta őket. Kilenc préda. Aztán látta, hogy alig iramodásnyira van a vezérük. Savköpő felrohant egy romos emeletre, hogy onnan lője le az ellenséget, ám az ellenfeleik meglepték őket. Alig ért fel Savköpő, egy lövés átlyuggatta a kitinvértjét, több másik pedig a közelében csapódott be. Csak ennyi kellett neki! Azonnal megszórta a vezért fegyverével, aki hiába ugrált félre, végül csak megsebezte a fejét egy lövés. Hanyatt fekve próbált fedezékbe kúszni, mikor egy vérszomjas hörgéssel a tiranidák előrohantak a fedezékükből. Érezve vezérük végzetét, a sötét eldák a hátukban próbáltak közelebb futni, de késő volt. A vezér társai kétségbeesve rohanták be Fekete Halált, ám az félelmetes precizitással küzdött a túlerő ellen. Gond nélkül vágta ketté ellenfelei fegyvereit, így azok hamar a földön feküdtek csendben vérezve. Az újoncot megtámadó gladiátor meglepődve vette észre, hogy ellenfele nem az a régi, kezdő harcos többé, akit látott nemrég. Négy végtagját négy kaszapenge szúrta át. De amíg van ellenség a közelben, nincs idő lakomára, ezt ő is tudta. A sötét eldák furcsa taktikához nyúltak. Egy gránát felrobbant a közeli víztartály alatt, a hatalmas hordó dőlni kezdett, az alfa döntött. Megvan a vezér és egy másik fogoly. Az átszúrt lábú és Fekete Halál egyik áldozata marad, magasra kell menniük, azonnal. Amikor a tartály átszakítva pár csövet széttört, poshadt víz ömlött végig ott, ahol korábban álltak. Amikor elült a zaj, az alfa meglátta a visszavonuló sötét eldákat. Magukkal vitték a két másik prédát. Sebaj.

A Prime a fészekben érezte a győzelmet. A Kaptárelme segített neki megérteni a történteket. Tudta, hogy a káosz hamarosan megerősödik, és szükség lesz szövetségesekre ellene. Az orkok nyilván mindennel fognak harcolni, ami mozog. Az űrgárdistákat és a birodalmiakat lekötötték a város más részein a harcok. Ha a sötét eldák megtudják, hogy vezérük fogoly, vajon ki akarják szabadítani? Vagy gyengének ítélik és sorsára hagyják? Ki kell deríteni! Pengefejű üzenetet kapott a Kaptárelmétől. A foglyokat maguk előtt terelve elindultak visszafelé egy járaton. A járat végén azonban valami más várta őket. Már ők is érezték a káoszt. Vihar előtti csend volt, állati érzékeik és emberi intellektusuk is berzenkedett az ellen, hogy bemenjenek a katakombákba, melyek előttük voltak. A távolban tau felderítők osontak fedezékről fedezékre. Ha az alfa ember lett volna, most nevet a sors iróniáján. Ellenük kellett volna vonulnia! Furcsa, a világban számtalan faj szövetkezik a tiranidák ellen, ám a Kaptárelme tudta, hogy a káosz nagyobb fenyegetést jelent. Vajon miért nem érzik ezt a préda fajok? Zsigereiből előjött egy emlék a nekronokról. Ők tudják. Ők tudják, hogy a káosz milyen veszélyeket rejt. Az alfa utasítására a harcosok a katakombák külső falait akarták megmászni, ám az nem sikerült. Főbejárat. Óvatosan előre. Savköpő fegyvere a tauk felé fordult. Ha támadnak, ő viszonozza majd. Az újonc lesz a csali. A tau azonban türelmesen várt. A tiranidák beléptek a kapun. Odabent orkok voltak. Sokan. Egy gyors rohammal … ám ekkor nagyon erős késztetést éreztek, hogy átvágjanak a komplexumon. Valami fontos volt itt. Ám a káosz gyülekező erői miatt a Kaptárelme elhallgatott a fejükben. Magukra maradtak.

A két fogoly végig mellettük botladozott. Fekete Halál előre szaladt. Páncéljáról ork lövések pattantak le, és a legközelebbi orkot azonnal megette. Illetve csak a fejét, mellette elsüvítettek Savköpő lövései, ám váratlanul kék energia vágódott a rohanó savköpőbe. A tauk! Ostobák… Rájuk is figyelni kell… Pengefejű utasítására Kardszörny két orkra vetette magát, lekaszabolta őket, majd egy harmadikat is, Az alfát ekkor lövések találták el. A folyosón káoszgárdisták jelentek meg a semmiből. Válogatás nélkül lőtték az orkokat és a tiranidákat. Az újonc megrohanta a legközelebbit, ám az ereje nem bizonyult elégnek, hogy Nurgle választottját megsebezze. Kardszörny ámokfutásba kezdett Fekete Halállal az oldalán, az orkok hullottak csapásaiktól, ám ekkor a tauk lövéseitől Savköpő felbukott. A többiek közelharcban rekedtek, majd a másik irányból is káoszgárdisták jelentek meg. Ha nem az alfa esik el először, dobolhatott volna, jelezhette volna az orkoknak, hogy fogjanak össze a nagyobb fenyegetés ellen. Így mind meghalnak… Kardszörny észrevette, hogy Fekete Halál feje szétrobban egy lövéstől, az újoncot pedig négy káoszgárdista próbálta legyűrni. Az alfa!!! Savköpő elvonta a figyelmét minden taunak! Az alfa talált egy szemétledobónyílást vagy légkürtőt, azonban nem fért be. Élnie kell! Savköpőnek is! Ha minden igaz, túlélhetik. Felépülnek, lesznek új csaták! Most elbuktak. Ha nem az alfa esik el elsőnek… Az újonc hősies küzdelemben sakkban tartotta a négy gárdistát, ám végül ő is meghalt. Kardszörny lábába golyók csapódtak. Ő is elhullott. Az utolsó dolog amit a felerősített hallásuk közvetített számukra, a sziszegő hang volt. utána semmi, csak a forróság, ahogy átcsapott rajtuk, és a teljes létesítményen a prométheum tűz, ami még órákig tombolt a létesítményben. az alfa utolsó gondolata a megértés volt. megértett miért oylan erősek a falak. Mindent értett. Csak azt sajnálta, hogy tudását nem tudja elküldeni a Prime- nak. Aztán lassan elolvadt.

 

A Prime nem érzett dühöt vagy csalódást. Idegen logikával mérlegelte a helyzetet. Tanult. Fejlődött. Fekete Halál ígéretes harcos volt, ahogy Savköpő is és Kardszörny is azok voltak. Jó csapat. Pengefejű tudása nem veszhetett volna el. A génjeikből hasonló harcosokat kell kreálnia. Ebben biztos volt.

 

Az a hír járta a nyomornegyedben, hogy a tiranidák elbuktak. Óriási mészárlás során végül a túlerő legyőzte őket. Kovac Hoffman immár komoly alvilági tényező volt Legalábbis ő ezt terjesztette magáról, és a tucatnyi bérizom akiket foglalkoztatott szintén öregbítette hírét. A tiranidák jól fizettek a rabszolgákért! Gazdag volt! Hatalma volt! Áldotta az eszét, amiért üzletelt velük. Kiszólt a testőrének, hogy hozzanak egy ribancot neki. Csend felelt csak. Dühösen kilépett az ajtón. Senki sem volt a folyosón. Ha elment brunyálni, én… - idáig jutott, amikor testébe kaszapenge vágódott odafentről, a szellőzőkből. A pengék magasra emelték, egy idegen, szörcsögő hang hallatszott a háta mögül. Kössssszzzz…


A Halál labirintusa- I.évad Záró fejezet.

0

 

 

Az ork hullám csitulni látszott. A sereg nagy részét borzalmas áldozatok árán, de sikerült megfuttatni, azonban még így is több erődített épületet sikerült elfoglalniuk és védeniük. Többek között egy kisebb csapatnak sikerült bejutnia az egyik régen karanténba zárt alsóvárosi raktár-létesítménybe, és ott ki-tudja milyen régi relikviákat zsákmányoltak. Az utcákon hamar híre kelt, hogy az orkok elfoglalták a régi raktárat, és, hogy lemészároltak minden védőt, így a karanténhoz legközelebb eső alsóvárosi lejáratok pillanatok alatt heves harcok színhelyévé változtak. Az alsóvárosi orgazdák és kalandkufárok azonban nem frontális támadást terveztek. Kapcsolatba léptek a városban harcoló szerencsedavász csoportokkal, elsősorban azokkal, akiket a finomítatlan prométheum, és az ősi relikviák reménye valóban kecsegtethetett. Mivel ismerték a létesítmény összes bejáratát amiket az orkok támadása miatt nem védett már biztonsági rendszer, így végre léphettek. rég várták már, hogy valaki kipucolja a gárdát és a csapdarendszert ami a bejáratokat védte. Megkezdték hát a csapatok bejuttatását a létesítménybe, hogy még mielőtt a harcok véget érnek, már ki is foszthassák a régi raktárat. Azonban az orkok még odabent tomboltak. Erről azonban az orgazdák nem szándékoztak értesíteni a felbérelt csapatokat.

 

 

 

 

Rendezvény

 

 

Az első kampány a végéhez ért, és ezt egy utolsó epikus zárórendezvénnyel szeretnénk megkoronázni.

A rendezvényen minden kampányban játszó csapat részt vehet, illetve az érdeklődők is nevezhetnek NPC csapatot irányítva (ilyetén szándékukat előre jelezzék, hogy hozzunk nekik megfelelő csapatokat, de a helyszínen is tudunk biztosítani NPC bandát).

Nem fogunk zsákbamacskát árulni: a rendezvény véres és végzetes lesz, azonban csak a megjelenők fogják tudni, hogy hogyan is zajlott le az első évad lezárása. Azonban akiket nem érdekel azok sem mentesülnek a hatása alól, az összes kampányban játszó csapat történetének lezárását, és az új éved megnyitását is itt fogjuk közölni- a zárónarrátumot nem számítva.

A rendezvény- záró akkord révén, már a következő kampányhoz fog extrákat biztosítani: feltéve ha valakinek sikerül teljesítenie az objektívák valamelyikét.

 

Az objektíváját sikeresen teljesítő játékos:

-egy egységének 1 választott szintlépését átviheti a következő kampányba, feltéve ha az ott indított csapata frakciója megegyezik az első évadban alakított csapat frakciójával.

-Amennyiben MINDEN (rá érvényes) objektívát teljesít, úgy két egységére igaz a fenti előny, VAGY egy újonnan indított csapat esetén egy egységnek egy választott szintlépést biztosíthat.

-Minden Játékos aki sikerrel részt vesz a rendezvényen, a következő évad során 100 extra pontból  rakhatja össze csapatát- sőt, ezen előnyt a frakciója számára is biztosítja.

-A teljesített objektívapontok kétszeres szorzóval rendelkeznek (a már ismertetett rendszer alapján), tehát a frakciók hosszútávon hatványozottan prfitálhatnak a nagy számban történő megjelenésből.

A rendezvény helyszíne természetesen most is a:

Hammer-time cafe.

részvételi díj: 1500pénz (a pultnél rendezendő)

Időpontja 2017.06.23 (pntek) 14:00-18:00

évadzáró beszélgetés: ~18:00-19:00

 

A rendezvény 18:00-ig tart tehát kezdéstől függően maximum 3.5 órája van a csapatoknak az objektíváik teljesítésére (csúszás esetén az adott kör még természetesen lemegy)

A rendezvény után, egy évad értékelő beszélgetést tartunk,  ahol kiosztásra kerülnek a különdíjjak, átbeszéljük az évad során felmerült kérdéseket és felvetünk néhány házi szabályt amiket a következő évadban szeretnénk majd tesztelni- ezen kívül pedig jó hangulatú kötetlen sörözésre is lehetőség  lészen.

 


A zöld hullám 1.évad 3.felvonás

0

 

 

 

Az orkok tomboltak. Szerencsére a várostól messze volt a gyülekezőpont, ahonnét a dobok szóltak az elmúlt napokban, azonban csak idő kérdése volt, hogy mikor gyűlnek össze elegen, és mikorra rendezik le az attrocitásaikat egymás között, hogy egységesen a város ellen vonuljanak.

A 4-es ügynök a jelentéseket olvasta és a légifelvételeket tanulmányozta. Az Ügynökség egyik kiképzőtelepének vezetőjeként, meglehetősen közel volt a bánya elveszett oldalbejáratához, ahová az orkok az elmúlt hét során összegyűltek. Természetesen az ostoba jószágoknak esélyük sem volt rá, hogy felfedezzék a jól álcázott és erődített bázist, azonban az ügynökök nem voltak elegen ahhoz, hogy érdemben fellépjenek a többszáz összegyűlt ork ellen. Légi csapásban pedig szintén nem gondolkozhattak, ugyanis a gyakori viharok során  nem szállhattak fel a városi gárda drága csapásmérői.  Egy dolgot tehetett, értesíthete a várost a közelgő veszélyről. Afelől azonban nem volt kétsége, hogy a mostani események fényében a nu'arkiak nem fognak elég gyorsan reagálni. Időt kellett hát nyernie a város számára, hogy az orkok áradata ne legyen túlságosan destruktív. Nem volt kétsége afelől sem, hogy idővel lemészárolnák az orkokat. Azonban pontosan tudta, hogy egy többszáz fős ork sereg miféle veszélyt jelenthet, pláne ha ismét felbukkan valami tehetségesebb harci főnök aki összefogja a most még acsargó és egymást kaszaboló zöldbőrűeket. Kiadta hát az utasítást, és megkezdte a környező területek aknamezőjének aktiválását. Ha a város szerencsés akkor az orkok jelentősen megfogyatkozva éri csak el majd a falakat, talán addigra a harci kedvük is alábbhagy. Minden azon múlik majd, hogy a befolyásosabb nobok és az esetlegesen felbukkanó harci főnök hogyan képes irányt szabni a kialakuló waaagh-nak.

 

 

 

Rendezvény

 

 

A Hammertime Cafe -ban megrendezésre kerül az Ork frakció második rendezvénye és az első évad erre épülő történeti szálának legfontosabb csatája. A rendezvény publikus, tehát minden résztvevő csapat megjelenhet rajta és részt vehet a történetben.

A rendezvény hozzájárulási költsége: 1500pénz (a pultnál fizetendő)

A kezdés időpontja: 06.03.  13:00

nagyjából 3-4 órára lehet számítani tehát legkésőbb 17:30-kor a rendezvény lezárul.

A rendezvényen a kampányban nem játszó játékosok is részt vehetnek- Ork csapatokat irányítva. (ha nem rendelkezel figurákkal, úgy azt biztosítjuk számodra). Esetükben ha a kampányba beszállnának, és elindítanának egy ork csapatot, úgy a kampány részvételi hozzájárulása mindössze 2k Huf a Hammertime Cafe jóvoltából.

 

A rendezvény kiemelt objektívapontokért zajlik minden megjelenő csapat számára és eldönti az ork waagh sorsát az első évad eseményeinek fényében.

Az ork csapatok számára különösen hangsúlyozottan esik latba a rendezvény révén egyszerre frakció rendezvény és hivatalos public rendezvény is.

 


A hívás 1.évad.2.felvonás

0

 

 

 

A sikoly távolról szólt. Távolról, mégis zsigerekbe hatolt, és minden részecske rezonált rá. A kaptármag veszélyben volt. És ezt mindent kultista érezte. Rajtuk kívül azonban sokan mások is. Minden pszi érzékeny, tudattal rendelkező verejtékben ázva kapott a mellkasához aznap éjjel Nu'Arkban és a közeli bázisokon. valami ősi felébredt, és segítségért sikoltott, majd elhallgatott. A sikolya azonban teljesen átjárt mindenkit aki fogékony volt rá, és a gyengébb akaratúakat és a képzetleneket azonnal cselekvésre késztette.

Másnap reggel kezdődött az eszelős dobolás a bányarendszer mélyén, ami felzavarta az orkokat és egy megvadult kaptárat csinált a Nu'Ark és a Bánya közti sivatagból. Egy élő hadi zónát. Orkok tucatjai indultak a Bánya felé, de a városi erők és a társaság mozgósította  Gárdát és a Milíciát is, hogy megvédje az ásatásokat a véget nem-érő zöld áradattal.

Eközben pedig a kultusz képviselői megpróbáltak bejutna a Bányába, hogy a sikoltó entitás segítségére lehessenek- bármi áron.

 

 

Rendezvény:

 

Hammertime Cafe -ban megrendezésre kerül a Tyranida frakció első rendezvénye és az erre épülő történeti szál nyitánya.

A rendezvényen a kampányban játszó Tyranida, Genesteler Cult és Astra miltarum és Ork csapatok vehetnek részt.

Akik nem rendelkeznek a fenti bandák valamelyikével ami játszik a kampányban azok is megjelenhetnek a rendezvényen, de ebben az esetben NPC csapatot mozgatnak (ha nem rendelkezel saját figukkal,  úgy ezt jelezd és biztosítunk neked mindent amire csak szükséged lehet a játékhoz).

Ha rendelkezel saját figurákkal, úgy a csapatodat 1000 pontból állítsd össze az Armageddon könyv alapján, Ork, Astra militarum vagy Scout lista alapján.

A rendezvény hozzájárulási költsége 1500pénz.

A kezdés időpontja 05.23.14:00

nagyjából 2-3 órára lehet számítani.

 

Aki a kampányba tovább vinné a rendezvényre indított csapatát az a következő buffokban részesül:

-Mindent megtarthat amit a rendezvény során szerez

-Megkapja az első meccsért járó 1 prométheumot

-Annyi szintlépést oszthat el amennyi a meccsen résztvevő legerősebb csapat szintje.

-A HammerTime Cafe jóvoltából mindössze 2000pénzes kampány hozzájárulást fizet.

 

Dübörgő Dobok 1.évad 2. felvonás

0

 

A távolból dobszó hallatszott. Nem egy- nem tíz- hanem többszáz dob dübörögte a harcra hívó ritmust, és az orkok tucatjával lódultak meg a dobok irányába. Kezdetben csak a levegőt szaglászták, de ahogy átjárta őket a mélyről jövő dübörgés, egyre többen kapták fel a fejüket és fordultak a hang irányába. A bányarendszer felől érkezett a hívó szó. A mélyben doboltak.

A kisebb bandákhoz csapódtak a korábbi gyilkolások túlélői, és egyre többen gyűltek össze a legnagyobb nobok körül, hogy együtt rohanjanak a Bánya irányába. Útközben persze felprédáltak mindent, és ahol ellenállásba ütköztek ott felgyűlt az áradat, egészen addig, amíg már a védők nem tudták tovább tartani állásaikat, és a zöld horda átcsapott a fejük felett.

A rohanó és pusztító sereg azonban közel sem barátságos módon gyülekezett. Egymást marcangolták a megszerzett fegyverekért, és a legnagyobb nobok körül gyűltek össze a legkeményebb harcosok- hogy kihívják a termetesebb példányokat. Új bandák formálódtak, és hetekig együtt harcolók fordultak egymás ellen, hogy pontot tegyenek régi attrocitásaik végére. Helyenként egy-egy fiatalabb warboss bömbölése állította csak meg a horda önpusztító tombolását.

Pár nap leforgása alatt többszáz ork indult meg a bánya irányába, és feszült neki a stratégiai pontokat védő gárdisták hídfőállásának. A milícia pedig megkezdte a mozgósítást, hogy elejét vegye a tragédiának.

 

Rendezvény:


Hammertime Cafe -ban megrendezésre kerül az Ork frakció első rendezvénye és az erre épülő történeti szál nyitánya.

A rendezvényen a kampányban játszó Ork csapatok vehetnek részt.

Akik nem rendelkeznek Ork bandával ami játszik a kampányban azok is megjelenhetnek a rendezvényen, de ebben az esetben NPC csapatot mozgatnak (ha nem rendelkezel saját figukkal,  úgy ezt jelezd és biztosítunk neked mindent amire csak szükséged lehet a játékhoz).

Ha rendelkezel saját figurákkal, úgy a csapatodat 1000 pontból állítsd össze az Armageddon könyv alapján, Ork, Astra militarum vagy Scout lista alapján.

A rendezvény hozzájárulási költsége 1500pénz.

A kezdés időpontja 05.25.14:00

nagyjából 2-3 órára lehet számítani.

 

Aki a kampányba tovább vinné a rendezvényre indított csapatát az a következő buffokban részesül:

-Mindent megtarthat amit a rendezvény során szerez

-Megkapja az első meccsért járó 1 prométheumot

-Annyi szintlépést oszthat el amennyi a meccsen résztvevő legerősebb csapat szintje.

-A HammerTime Cafe jóvoltából mindössze 2000pénzes kampány hozzájárulást fizet.